Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter meghalt az őket szállító helikoptert ért balesetben vasárnap. Az államfő Kelet-Azerbajdzsán tartományba utazott, hogy ott Ilham Aliyev azeri elnökkel együtt felavassa a két ország által az Arasz folyón emelt harmadik duzzasztógátat. A baleset az azeri határhoz közeli Varzekán városa mellett, a visszaúton történt.

Az iráni alkotmány értelmében – Ebrahim Raiszi halálát követően – Mohszen Mokber első alelnök vette át az elnöki jogköröket, akinek harmadmagával – a legfőbb ügyésszel és a parlament elnökével közösen – elvileg ötven napon belül ki kell írnia a választásokat Iránban. Az iráni politikai rendszer összetettségét jelzi azonban, hogy valójában Ali Hamenei ajatollahé a legfőbb politikai és vallási hatalom, ő pedig amellett, hogy jóváhagyta Mohamad Mokbar első alelnök ideiglenes elnöki kinevezését, nyugalomra intette a lakosságot.

Csicsmann László szerint az elnökválasztás felszínre hozhatja azokat a belpolitikai feszültségeket, küzdelmeket, amelyek a különféle politikai frakciók között megvannak, továbbá elindíthatja azt a hatalmi harcot, ami a legfőbb vezető pozíciójának az utódlásáról szól; ezt korábban gyakorta az elnökök töltötték be – ha az aktuális legfőbb vezető elhalálozott –, vagyis sokan a helikopter-balesetben elhunyt Raiszit tartották Hamenei örököseként – jegyezte meg a Közel-Kelet-szakértő.

A konkuráló nevek között elsőként az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf említhető, aki közel áll az Iszlám Forradalmi Gárdához, valamint a legfőbb vezetőhöz is. De emlegetik a legfőbb vezető fiát, Mojtaba Khameneit, aki komi – síita – szemináriumon (Qomi Seminary; a legnagyobb iszlám szeminárium Iránban) végzett és ott vallástudós – ismertette a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, megjegyezve: az a következő napok kérdése, hogy a legfőbb vezető rábólint-e a választásokra, mert egyes vélemények szerint az is elképzelhető, hogy a Hamenei – alkotmányba ütközően – egyszerűen megnevez majd egy elnököt.

Mintán az irányt minden esetben a legfőbb vezető diktálja, önmagában az elnök halálával nem lesz sem a bel-, sem a külpolitikában változás. Sokan úgy vélik, a mostani helyzet jó lehetőség lenne az ajatollah számára, hogy korábban félreállított, mérsékeltebb politikust hozzanak vissza a politikába, és legalább „halvány” irányváltás bekövetkezzen Irán külpolitikájában. Csicsmann László szerint jelentős fordulatra aligha van esély, így például az Izraelhez és a Hamászhoz fűződő viszonyuk stabilan marad az eddigi. (Az elnök halálával kapcsolatban mindkét fél megszólalt, a Hamász sajnálatát fejezte ki, Izrael pedig azt közölte, hogy semmi közük nincs a tragédiához.)

A szakértő elmondása szerint Iránnak – ahogyan egyébként Izraelnek sem – célja, hogy egy újabb közvetlen háborús konfrontációba kerüljön, így kettőjük viszonyában a fő kérdés inkább az iráni atomprogram folytatása lesz. Egyes elemzők szerint Teherán nagyon közel áll ahhoz, hogy nukleáris képességgel rendelkezzen, amit Izrael bármilyen formában szeretne megakadályozni. Bár egy katonai forgatókönyv sem kizárt, az iráni program meglehetősen összetett, így több helyen kellene csapást mérni az országra, köztük föld alatti létesítményekre, amelyeket nem egyszerű elpusztítani – jegyezte meg. Izrael ezért az elmúlt időszakban inkább a kibertérben, vírustámadással, iráni atomtudósok meggyilkolásával próbálkozott. „De az a probléma, hogy miután 2018-ban a Trump-adminisztráció elhagyta az iráni nukleáris megállapodást, az atomalkut, onnantól kezdve ellenőrizetlenül folynak az események Iránban, és így pontos információval nem rendelkezünk arról, hogy hol tart ez a program” – magyarázta Csicsmann László.