eur:
394.33
usd:
370.16
bux:
65125.52
2024. április 23. kedd Béla
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a védelmi szervezet kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének első napján, 2024. április 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Jens Stoltenberg: az új támogatással a jog alapján a NATO nem lesz a konfliktus részese

A NATO-tagországok még nem hoztak döntést az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatás szerkezetéről, de megkezdték annak tervezését - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a szerdai találkozón megvitatták, hogyan lehet a jövőben szilárdabb és tartósabb alapokra helyezni az Ukrajnának nyújtott támogatást.

"Minden szövetséges egyetért abban, hogy Ukrajnát ebben a kritikus pillanatban támogatni kell. Egységes a cél" - jelentette ki Stoltenberg. Hangsúlyozta, hogy "Ukrajna népe továbbra is ügyesen és bátran védi országát", és "nem a bátorságuk fogy el, hanem a muníciójuk", ezért "a szövetségnek most kell lépni, hogy a támogatás tartós maradjon."

A norvég politikus elmondta, hogy a kezdeményezés részletei a következő hetekben alakulnak ki.

"Most arról tárgyalunk, hogyan tudnánk egy erősebb, intézményesebb NATO-keretet létrehozni Ukrajna támogatására, hogy a segítségnyújtás kiszámíthatóbbá váljon hosszabb távon, valamint biztosítsuk a terhek igazságos megosztását"

- mondta a főtitkár.

Reményét fejezte ki, hogy most, hogy a szövetségesek elkezdték megvitatni a tervezést, döntés születhet a támogatás végleges formájáról a júliusi washingtoni NATO-csúcson.

Stoltenberg kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtandó segélyekért való felelősségvállalás nem teszi a NATO-t az ukrán-orosz konfliktus részesévé.

"A NATO védelmi szövetség, és az is marad.

Oroszország agressziós háborúja, amely egy másik ország ellen irányul, sérti a nemzetközi jogot. Ukrajnának joga van ahhoz, hogy a nemzetközi jog alapján megvédje magát. Nekünk, mint Ukrajna barátainak, jogunkban áll támogatni az önvédelemben, ugyancsak a nemzetközi jog alapján. Ez nem tesz minket a konfliktus részesévé" - hangoztatta.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy Oroszország támogatást kap agressziós háborújához Kínától, Észak-Koreától és Irántól. "Mivel a tekintélyelvű hatalmak egyre inkább összehangolódnak, fontos, hogy a hasonlóan gondolkodó nemzetek világszerte összefogjanak, hogy megvédjék a jog, nem pedig az erő által irányított globális rendet" - hangsúlyozta Stoltenberg.

"Nem veszünk részt a NATO ukrajnai szerepvállalását növelő tevékenységekben"

Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így

nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában

- közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány legfőbb célja hazánk megóvása a szomszédságban tomboló háborútól, ezért is tartotta fontosnak az észak-atlanti szövetség azon korábbi egyhangú döntését, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség nem részese a fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

Üdvözölte, hogy eddig minden NATO-n belüli javaslat tiszteletben is tartotta ezeket a vörös vonalakat, viszont figyelmeztetett, hogy most olyan előterjesztés született, amellyel a katonai szervezet közelebb kerülhet a háborúhoz.

Tájékoztatása szerint ez a NATO koordinációs szerepének erősítéséről szól az ukrán fegyverszállítások és katonai kiképzés tekintetében, amit Magyarország határozottan ellenez. Hazánk a javaslat tárgyalásakor arra kérte a többi tagállamot, hogy gondolják át, jó ötlet-e ez, ugyanis a katonai támogatás összehangolása idáig kétoldalú alapon zajlott, a szövetség nem vett részt ebben - mutatott rá.

"Mivel a tagországok döntő többsége - mondhatnám, hogy 31 - egyetért azzal, hogy a NATO koordináló szerepét növelni kell ezen két tekintetben, (.) ezért most el fog indulni a tervezési munka"

- mondta.

"De azt mi ma világossá tettük, hogy Magyarország ebben nem kíván és nem is fog részt venni. Tehát Magyarország nem vesz részt már ennek a koordináló szerepnek a tervezésében sem. Nem fogunk részt venni az ebből fakadó feladatokban és műveletekben, és nem fogunk ahhoz pénzügyi támogatást sem biztosítani" - folytatta.

"Magyarország területén semmi olyan tevékenység nem valósulhat meg (.), amely abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a fegyverszállításokban megnő" - tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt a fegyverszállításokban és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba.

"Egyetlenegy magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban, s a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra"

- fogalmazott.

Majd úgy vélekedett, hogy minthogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján sem fog Ukrajna meghívást kapni, ezért inkább pótcselekvésről van szó a javaslattal, csak annak "nagyon veszélyes és drága".

"Ezért tettem világossá ma ismételten Magyarország álláspontját, hogy veszélyesnek tartjuk ezeket a javaslatokat. Attól tartunk, hogy ezek közelebb hozzák a háborúhoz a NATO-t, mint bármikor eddig, és nem értünk egyet azzal, hogy a NATO koordináló szerepe nőjön akár az ukrán katonák kiképzésében, akár a fegyverek szállításában, tehát Magyarország ebben nem vesz részt" - erősítette meg.

Valamint kifejtette, hogy egyértelműen megbukott az a stratégia, hogy a nyugati fegyverszállításoknak köszönhetően Ukrajna jelentős harctéri sikereket tud majd elérni, csak megnőtt a pusztító háborúban jelen lévő hadieszközök száma.

Sérelmezte, hogy a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai állam, ezért szerinte

itt lenne ennek is az ideje, különösen arra tekintettel, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg a keleti irányból érkezik.

Ismét szót emelt Mark Rutte leköszönő holland kormányfő jelöltsége ellen, hangsúlyozva, hogy hazánk nem fogja őt támogatni, miután korábban Magyarország "térdre kényszerítéséről" beszélt.

Végül érintőlegesen arra is kitért, hogy Magyarország a keleti fenyegetettség mellett délről a migrációs kihívással szembesül, amelynek egyik fő kiváltó oka a terrorizmus, ezért a kormány fontosnak gondolja, hogy a NATO szövetségként járuljon hozzá a globális erőfeszítésekhez ezen a téren.

Szijjártó Péter délután kétoldalú tárgyalást folytatott kanadai és ukrán kollégájával.

Címlapról ajánljuk
Mostantól rendkívüli helyzetet hirdethetnek a felvidéki medvetámadások miatt

Mostantól rendkívüli helyzetet hirdethetnek a felvidéki medvetámadások miatt

Jóváhagyta a szlovák kormány a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot, de ez nem tartóztatja fel a ragadozókat. Tavaly összesen 14, idén az eddigi négy hónap alatt már több mint tíz alkalommal támadt emberre a barnamedve északi szomszédunknál. Az elmúlt napokban két újabb medvetámadást regisztráltak Szlovákiában. Legutóbb vasárnap, amikor egy önkéntes tűzoltót harapott lábon a vadállat.

Az iszlamizmus „tiktokizálódásától” óv a német alkotmányvédelmi hivatal

A fiatal muszlimok radikalizálódásának veszélyére figyelmeztetett a brandenburgi alkotmányvédelmi hivatal. A hatóság szerint ennek eszköze, különösen a közel-keleti konfliktus óta, a TikTok közösségi platform. A hivatal hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a szalafista influenszerek használják a platform gyors ütemben növekvő "hatókörét".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Hetek óta tartó esés után emelkedtek hétfőn a tőzsdék

Hetek óta tartó esés után emelkedtek hétfőn a tőzsdék

Eseménydús hét előtt állnak a tőzsdék, a befektetők továbbra is kiemelten figyelik az elmúlt hetek kereskedési hangulatát meghatározó közel-keleti eseményeket, de emellett egy másik nagy sztorihoz, a vártnál tartósan magasabbnak bizonyuló amerikai inflációhoz is új muníciót kapunk, ugyanis érkezik majd a Fed kedvenc inflációs mutatója. Mindeközben egyedi részvények szintjén is jelentősebb mozgások várhatók, hiszen a héten beindul a gyorsjelentési dömping az olyan nagy tech vállalatok vezetésével, mint a Microsoft, az Alphabet (Google), és a Meta Platforms. A piac közben igyekszik korrigálni az elmúlt időszakban látott esés után, Európában is feljebb kerültek a vezető indexek, és az USA is emelkedéssel próbálkozik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×