Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Átfúrják a Kárpátokat

Elkezdődött az eddigi leghosszabb, 6,9 kilométeres romániai vasúti alagút fúrása Ürmösön kedden - írja az economedia.ro.

Az eddigi csúcstartó a Brassó-Bodzaforduló vonalon, Keresztvárnál található, 4,4 kilométer hosszú.

Az ürmösi alagút a Brassó-Segesvár vasútvonal Apáca és Kaca közti szakaszán lesz. Az alagútfúrás a vasútvonal korszerűsítésének része, amelynek eredményeként

a jelenlegi 43 kilométeres nyomvonal 28 kilométerre csökken.

Ehhez egy másik, 5 kilométeres alagutat is fúrnak Rákos község területén. "Ez az első alkalom, amikor a CFR (a román állami vasúttársaság) egy TBM Tunnel Boring Machine berendezéssel végez alagútfúrást" - idézi az economedia.ro Ionut Savoiut, a szállításügyi minisztérium államtitkárát, aki jelen volt a munkálatok ünnepélyes megkezdésénél.

Az Apáca és Kaca közti vasúti szakasz korszerűsítését a görög Aktor vezette konzorcium végzi. A beruházás értéke 2,7 milliárd lej (215,05 milliárd forint).

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×