Infostart.hu
eur:
360.06
usd:
315.94
bux:
143467.3
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Flags of Germany and Turkey hanging outside on a street in Kreuzberg, Berlin.
Nyitókép: Getty Images

Elemző: Erdogan „fiókpártja” milliós nagyságú, biztos szavazóbázist találhat magának Németországban

A török elnöki hivatal által támogatott új párt, a DAVA elsősorban a vallási és etnikai kisebbségeket, valamint azokat a közösségeket szeretné megszólítani, amelyek kirekesztettnek érzik magukat Németországban – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet junior kutatója.

A Törökországban jelenleg hatalmon lévő konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP támogatásával új pártot alapítottak Németországban, amely a Demokratikus Szövetség a Sokszínűségért és Ébredésért (DAVA) nevet kapta. A német kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt aggodalmuknak adtak hangot a török állam által támogatott „fiókpárt” megjelenése miatt. A Bild értesülése szerint a DAVA színeiben négyen akarnak indulni a júniusi európai parlamenti választásokon – olyan személyekről van szó, akik korábban az AKP-nál vagy annak támogató szervezetében dolgoztak.

A konzervatív CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn arra figyelmeztetett, hogy az új párt Recep Tayyip Erdogan AKP-jának a „németországi mellékága” lehet, és szerinte komoly esély van rá, hogy egy újabb szélsőséges mozgalom kezd el politizálni Németországban. A CDU több magas rangú politikusa szerint a kormánynak semmilyen körülmények között sem szabad félvállról vennie a DAVA megjelenését.

A Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta: az új párt alapító okiratában megfogalmazott célkitűzések alapján kijelenthető, hogy különböző vallási és etnikai kisebbségeket – elsősorban muszlimokat – próbálnak majd megszólítani. A DAVA azt is jelezte, hogy várja a mozgalom tagjai és szimpatizánsai közé mindazokat, akik úgy érzik, nincs jelenleg politikai képviseletük Németországban. A párt szerint ugyanis sok olyan közösség van, amelyek

komoly hátrányt szenvednek amiatt, hogy „nem tartja őket eléggé németnek” az országos politika, illetve a folyamatos kirekesztések miatt nem tudnak asszimilálódni az európai társadalmakba.

A DAVA úgy véli, hogy ezek az emberek állandó problémákkal, akadályokkal szembesülnek a mindennapokban – legyen szó különféle állami szolgáltatások igénybevételéről vagy éppen rendőri intézkedésekről, túlkapásokról. Párducz Árpád szerint az új mozgalom „ezt a hullámot akarja most meglovagolni”. Hozzátette: joggal merül fel a kérdés, hogy a török kormánynak mekkora beleszólása, befolyása lesz a párt belügyeibe és politikájába. Az mindenesetre köztudott, hogy a török elnöki hivatal irányítása alatt folytatják politikai tevékenységüket.

Az elemző elmondta: a DAVA két pártvezetője a Német Szabaddemokrata Pártban (FDP) kezdett el politizálni, majd miután elhagyták ezt a közösséget, lobbitevékenységeket folytattak Németországban a török kormány, illetve az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megbízásából. Fontos még tudni, hogy a DAVA egyik prominens politikusa pedig a török-iszlám vallási unió (németországi mecseteket működtető török szervezet) vezetője. Az elmúlt időszakban számos kritika érte ezt a vallási közösséget a radikális nézeteket valló imámok miatt.

Jelenleg mintegy hárommillió török származású vagy török felmenőkkel rendelkező ember él Németországban, közülük körülbelül másfél millió lakosnak van török állampolgársága, akik így értelemszerűen leadhatják voksukat a törökországi választásokon. Párducz Árpád elmondása szerint ennek

a másfél milliós diaszpórának a 65 százaléka támogatja Recep Tayyip Erdogant, amiből arra lehet következtetni, hogy feltehetően szívesen szavaznának a DAVA-ra is.

Az elemző felhívta a figyelmet, hogy az érintett török származású emberek a már elfogadott, új állampolgársági törvénynek köszönhetően valószínűleg nagy arányban kérnek majd a következő időszakban német állampolgárságot, amivel gyakorlatilag „biztos bázist jelenthetnek” az új pártnak. Elsősorban emiatt kritizálják a DAVA-t mind a kormány-, mind az ellenzéki pártok Németországban.

Párducz Árpád elmondta: a CDU belügyi szakpolitikusai már fel is szólították a német biztonsági szerveket, valamint az elhárítást arra, hogy figyeljék meg a párt működését, illetve azt kérték, lépjenek közbe, „ha Németország számára ártalmas befolyásolási tényezőket tapasztalnak”. A kutató szerint ha ez bizonyítást nyer, akkor valószínűleg betiltanák a pártot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×