Infostart.hu
eur:
387.59
usd:
335.3
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

CDU: már irányíthatatlanná vált a bevándorlási probléma Németországban

Jens Spahn szerint azonnal le kell állítani a menekültek korlátozás nélküli befogadását.

Nagy vihart kavart az ellenzéki konzervatív CDU egyik vezetőjének vádja, amely szerint a német migrációs politika immár irányíthatatlanná vált. Jehns Spahn szerint azonnal le kell állni a jelenlegi kormányzati politikával, amelynek középpontjában a menekültek befogadása áll. A legerősebb ellenzéki párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője úgy ítélte meg, hogy a kitoloncolásokkal a migránsok száma érdemben nem csökkenthető. Szerinte a megoldást csakis az Európai Unió külső határainak erősítése melletti elkötelezettség jelentheti.

A nyári parlamenti szünet ellenére a konzervatív politikus rendkívül élesen bírálta a koalíciós kormányt. Hivatalos adatok szerint az elmúlt egy évben több mint egymillió-kétszázezer menekült érkezett az országba, közülük mintegy egymillióan az orosz agresszió sújtotta Ukrajnából. Szakértők szerint várható, hogy az a szám rohamosan növekedni fog, különös tekintettel arra, hogy a kormány szerint Németország számára nélkülözhetetlen a külföldi munkaerő foglalkoztatása.

A legtekintélyesebb német lapok, köztük a Frankfurter Allgemenine Zeitung és a Die Welt által ismertetett interjúban Jens Spahn arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború vagy az erőszak más formái által traumatizált emberek integrációjához időre és jelentős ráfordításokra van szükség. Megítélése szerint ez csak abban az esetben sikerülhet, ha a jövőben "rendkívül erőteljesen" csökkentik a menekültkérők számát.

A külső határvédelem működése esetén Európa évente biztonságosan 300-500 ezres kontingenst tudna befogadni és elosztani

– hangoztatta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint az elosztást az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kellene végeznie.

Javaslatát teljes támogatásáról biztosította az ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) radikális jobboldali, mindenekelőtt bevándorlásellenes párt. Az AfD jelenleg a CDU-t követően a második legnépszerűbb párt Németországban, megelőzve a kormánykoalíciós pártokat, köztük a koalíció legerősebb pártját, a szociáldemokrata SPD-t is.

Jehns Spahn nyilatkozata nyomán az SPD populizmussal vádolta a CDU-t és szövetségesét, a CSU-t. Sebastian Hartmann, a párt belpolitikai szóvivője úgy vélte, hogy a CDU politikusának felvetése valójában "kétségbeesett kísérlet" az AfD-hez pártolt jobboldali szavazok visszanyerésére. AZ SPD politikusa szerint a nemzeti elszigetelődés, valamint az unió külső határain kialakult szabályozatlan viszonyok nem jelentenek alternatívát, és ez vonatkozik a menekültek meghatározott kontingensek alapján történő befogadására is.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanakkor beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban Németországban emelkedett a kitoloncolt migránsok száma. 2023 első félévében számuk 7861 volt, 27 százalékkal több, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. Közülük a legtöbben grúz és észak-macedón, továbbá afgán és török állampolgárok voltak.

Nancy Faeser belügyminiszter a közelmúltban az elutasított menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását ígérte.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×