eur:
394.29
usd:
370.44
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
Olaf Scholz német kancellár felszólal az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről rendezett konferencián Berlinben 2022. október 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Menekültválság Németországban: a belügyminiszter enged a nyomásnak

A tartományok sorra jelentik be, hogy kapacitásaik végére jutottak, és a szövetségi kormányhoz fordulnak segítségért.

Ismét menekültválság fenyeget Németországban. Hivatalos adatok szerint szerint tavaly 217 744 menedékjogi kérelmet nyújtottak meg, ami 2016 óta a legnagyobb szám, az egy évvel korábbihoz képest pedig 47 százalékos növekedést jelent. Mindehhez még hozzájön mintegy egymillió ukrán háborús menekült, akiknek ugyan nincs szükségük menedékjogi kérelemre, de ellátásuk hasonlóan óriási gondot jelent.

A kialakult helyzet késztette az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetséget, a CDU-t és a CSU-t arra, hogy menekültügyi csúcstalálkozót követeljen. A keresztény pártok parlamenti frakciója Olaf Scholz kancellárhoz és belügyminiszteréhez, Nancy Faeserhez fordult. Közösen kell megvitatni a "menedékjogi migráció" korlátozását, valamint a menekültek elosztásának, ellátásának és elszállásolásának problémáját – hangsúlyozta a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője. Thorsten Frei szerint

sürgősen hatékony intézkedéseket kell hozni az említett menedékjogi migráció megfékezése érdekében.

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány ugyancsak konzervatív miniszterelnöke több más tartomány, illetve járás képviseletében a belügyminiszterhez intézett levelében ugyancsak arra mutatott rá, hogy a menekültek ellátása érdekében sürgős szövetségi támogatásra van szükség. Hendrik Wüst felhívta a figyelmet arra is, hogy a szövetségi kormány által korábban a tartományok rendelkezésére bocsátott, a menekültek elszállásolását biztosítani hivatott épületek, illetve ingatlanok gyakran használhatatlan állapotban vannak.

A sorozatos felhívások végül arra késztették a szövetségi kormány belügyminiszterét, hogy a tartományi, illetve járási vezetők részvételével a legégetőbb problémák megvitatására csúcstalálkozót hívjon össze.

Nancy Faeser elismerte, hogy sürgősen cselekedni kell,

és közös erőfeszítéseket kell tenni az egyes városok, illetve járások terheinek enyhítése érdekében. A belügyminiszter közölte, hogy a meghívókat még ezen a héten postázza. Tavaly októberben már volt egy hasonló csúcstalálkozó, azóta azonban tovább súlyosbodott a helyzet.

A miniszter most emlékeztetett arra, hogy akkor 300 szövetségi ingatlant bocsátottak a tartományok, illetve a járások rendelkezésére, a járásokat pedig 3,25 milliárd euróval segítették. Erre az évre pedig 2,7 milliárd eurót irányoztak elő – közölte Faeser.

Egy, a hét végén ismertetett felmérés szerint

a németek többsége azon a véleményen van, hogy túl sok menekültet fogadnak be hazájukban.

Olaf Scholz kancellár egy hétvégi interjúban hangsúlyozta, hogy Németországnak szüksége van a "nem európai külföldi munkaerőre". Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőket fogadják vissza hazájukba – tette hozzá.

Scholz szerint ezért meg kell állapodni ezekkel az országokkal, hogy az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe Németország legális utat nyit a munkavállalók bevándorlása előtt.

A kancellár által is említett helyzettel kapcsolatos nehézségeket jelzi, hogy a probléma kezelésére a kormány egy úgynevezett migrációs biztost nevezett ki a szabad demokrata Joachim Stamp személyében. A hivatalos felhatalmazás szerint az FDP politikusának feladata annak biztosítása, hogy a migráció a szabályozott mederben történjen. Ugyanakkor az is, hogy az eddigieknél gördülékenyebben történhessen meg azoknak a migránsoknak a visszatoloncolása, akiknek menedékjogi kérelmét a német hatóságok elutasították.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×