eur:
394.45
usd:
370.66
bux:
65125.52
2024. április 22. hétfő Csilla, Noémi
David Cameron volt brit miniszterelnök a spanyol Carlos Alcaraz és a francia Jeremy Chardy küzdelmét nézi a lelátón a wimbledoni teniszbajnokság férfi egyes versenyének első fordulójában 2023. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

"Cameron-példák" Európában: a legtöbb exminiszterelnökből szintén külügyminiszter lett

Szinte mindennaposnak számítanak a kormányátalakítások Európában, az azonban már ritkaságszámba ment az elmúlt évtizedekben, hogy egy volt miniszterelnök valamelyik tárca vezetőjeként térjen vissza egy új kormányfő kabinetjében. David Cameron külügyminiszteri kinevezése után megnéztük, ki járt még be hasonló politikai pályát.

Nemcsak Nagy-Britanniában, hanem szerte Európában meglepetést keltett, hogy a hét elején Rishi Sunak konzervatív miniszterelnök egyik korábbi elődjét, David Cameront nevezte ki külügyminiszternek. A politikus 2010 és 2016 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a brit Konzervatív Párt vezetőjeként, de a brit EU-tagságról általa kiírt, 2016 júniusában tartott, az unióból történt kilépés mellett döntő brexit-népszavazás után lemondott, mert a referendum előtt azért kampányolt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

Mostani visszatérése nem példa nélküli a brit politikatörténetben, a kormány hivatalos honlapja szerint 15 esetben vállalt utóbb miniszteri szerepet a korábbi kormányfő. A második világháború óta viszont csak egyszer fordult elő, hogy egy volt miniszterelnök külügyminiszterként térjen vissza a kormányba: Alec Douglas-Home, aki 1963 októberétől egy évig állt az akkori konzervatív párti kormány élén, 1970 és 1974 között Edward Heath kormányában töltötte be a külügyminiszteri tisztséget.

A 20. században még Neville Chamberlain is visszatért, miután lemondott az Egyesült Királyság miniszterelnöki tisztségérről, amit 1937 májusától 1940 májusáig töltött be. (Chamberlainnnak az 1938-as többoldalú nemzetközi müncheni egyezmény aláírásával döntő szerepe volt abban, hogy a Szudéta-vidéket Csehszlovákiától a náci Németországhoz csatolták abban a reményben, hogy ez véget vet Hitler területi követeléseinek.) A politikától azonban nem vonult vissza, Winston Churchill lett az új kormányfő, de Chamberlain tagja maradt a háborús kabinetnek, sőt távolléte idején helyettesítette is az új miniszterelnököt.

Több évtizeddel korábban korábban James Ramsay Macdonald, Arthur Balfour vagy Stanley Baldwin szintén visszatért kormányzati pozícióban, miután távozott a kabinet éléről.

A közelmúlt európai politikájában is fordult elő a mostani brit váltáshoz hasonló eset.

Például a kormányváltásairól is híres Olaszországban, ahol Lamberto Dini 1995 és 1996 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, és a szakértelmét bizonyíthatta, hogy az őt követő két kormányfő, Romano Prodi és Giuliano Amato egyaránt megbízta őt a külügyek irányításával.

Korábban Franciaországban Laurent Fabius élvezett hasonlóan nagy bizalmat az utódok részéről. Fabius 1984 és 1986 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, jóval később viszont Lionel Jospen kormányában gazdasági és pénzügyminiszter lett. Még később pedig két egymást követő, Jean-Marc Ayrault, majd Manuel Valls vezette kormányban egyaránt a külügyminisztérium vezetésével bízták meg.

De példaként szolgál Szlovákia is. Igor Matovic 2020 márciusától 2021 áprilisáig állt a szlovák kormány élén, majd áprilistól 2022 decemberéig a következő kormányban a pénzügyminisztériumot vezette.

Szerbia jelenlegi külügyminisztere pedig az az Ivica Dacic, aki 2012 és 2014 között az ország miniszterelnöke volt.

Kissé eltér, némileg azonban mégis idevág a jelenlegi osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg esete. Az osztrák konzervatív politikus Sebastian Kurz kormányában a külügyeket irányította. A kormányfő kényszerű lemondása után 2021. október 11. és december 6. között – azaz öt nap híján két hónapig – Ausztria kancellárja lett. Ezt követően pedig átadta helyét párttársának, Karl Nehammernek, és újból elfoglalta a külügyminiszteri széket.

Címlapról ajánljuk
Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai műhelyének kutató tanára szerint a szállítási képesség okozhatja a legnagyobb problémát Ukrajnának.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×