Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.97
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok elengedését követelik tüntetők az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az izraeli-palesztin konfliktus miatt összehívott ülése idején a világszervezet New York-i székházánál 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Eduardo Munoz

Német külügyminiszter: ismét van zsidógyűlölet Németországban

A ZDF televíziónak adott exkluzív interjúban igyekezett magyarázni Annalena Baerbock, hogy országa nem ellenezte annak az ENSZ-határozatnak az elfogadását, amely haladéktalan és tartós humanitárius fegyverszünetet szorgalmazott a Gázai övezetben.

A világszervezet közgyűlése a múlt héten fogadta el a határozatot, amely elítélt minden erőszakot az izraeli és a palesztin polgári lakossággal szemben, követelte a túszul ejtett civilek haladéktalan és feltételek nélküli szabadon engedését, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe. A közgyűlés határozatában elítélte a palesztin civil lakosság kényszerű áttelepítésére irányuló próbálkozásokat" és felszólította Izraelt, hogy vonja vissza a Gázai övezet északi részének kiürítésére vonatkozó utasítását. Az arab országok által kidolgozott és Jordánia által benyújtott előterjesztést 120 állam támogatta, 45 tartózkodás ellenében. Tizennégy ország – köztük Izrael és az Egyesült Államok, valamint Magyarország is – a határozat ellen szavazott.

A német külügyminiszter tartózkodott a szavazáskor, amit a német ellenzéki pártok többsége mellett bírált az izraeli külügyminiszter, valamint Izrael németországi nagykövete is, aki erkölcsileg helytelennek minősítette a német tartózkodást. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Németországnak a tartózkodás helyett nemmel kellett volna szavaznia.

A miniszter a ZDF közszolgálati rádió- és televíziónak adott exkluzív interjújában igyekezett megmagyarázni az álláspontját. "Felemeltük szavunkat Izrael mellett" – jelentette ki Baerbock. A tartózkodást indokolva a többi között azzal érvelt, hogy

országa nyitva kívánta hagyni a kommunikációs csatornákat a térség többi szereplője, egyebek között Egyiptom vagy Jordánia felé.

Annalena Baerbock szerint Jordániával együtt sikerült elérni azt, hogy az ENSZ-határozat ne ítélje el egyoldalúan Izraelt. Azt ugyan elismerte, hogy "más nyelvezetet" szeretett volna, de hozzátette: a szövegnek több olyan verziója volt, amit az izraeli kormány képviselőivel is egyeztetve megakadályoztak.

A német külügyminiszter úgy értékelte, hogy az iszlamista palesztin terrorszervezet, a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása fordulópontot jelentett az egész világ számára.

"Ismét van zsidógyűlölet Németországban"

– fogalmazott. "Úgy tűnik, a német társadalom még nem tart ott, ahol tartania kellene" – jelentette ki. "Németországban nincs helye az antiszemitizmusnak. Bárhol is megnyilvánul, azzal szembe kell szállnunk" – fűzte hozzá

Baerbock kiállt Izrael állam létezési joga mellett. "Aki nem így gondolja, annak nincs helye Németországban" – jelentette ki. Izrael állam léte német államérdek – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki a ZDF szerint ugyanakkor nem foglalt állást az ellenzéki konzervatív CDU/CSU azon követesével kapcsolatban, hogy ennek elismerését a német állampolgárság elnyerésének feltételévé tegyék,

Az interjúban a külügyminiszter úgy értékelte, hogy a közel-keleti válság a "lehető legnagyobb ajándék" Vlagyimir Putyin számára. Baerbock szerint meg kell akadályozni, hogy az orosz elnök ezt kihasználja. Németország továbbra is támogatja Ukrajnát – szögezte le a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×