Infostart.hu
eur:
387.38
usd:
331.72
bux:
117385.41
2026. január 12. hétfő Ernő
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok elengedését követelik tüntetők az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az izraeli-palesztin konfliktus miatt összehívott ülése idején a világszervezet New York-i székházánál 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Eduardo Munoz

Német külügyminiszter: ismét van zsidógyűlölet Németországban

A ZDF televíziónak adott exkluzív interjúban igyekezett magyarázni Annalena Baerbock, hogy országa nem ellenezte annak az ENSZ-határozatnak az elfogadását, amely haladéktalan és tartós humanitárius fegyverszünetet szorgalmazott a Gázai övezetben.

A világszervezet közgyűlése a múlt héten fogadta el a határozatot, amely elítélt minden erőszakot az izraeli és a palesztin polgári lakossággal szemben, követelte a túszul ejtett civilek haladéktalan és feltételek nélküli szabadon engedését, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe. A közgyűlés határozatában elítélte a palesztin civil lakosság kényszerű áttelepítésére irányuló próbálkozásokat" és felszólította Izraelt, hogy vonja vissza a Gázai övezet északi részének kiürítésére vonatkozó utasítását. Az arab országok által kidolgozott és Jordánia által benyújtott előterjesztést 120 állam támogatta, 45 tartózkodás ellenében. Tizennégy ország – köztük Izrael és az Egyesült Államok, valamint Magyarország is – a határozat ellen szavazott.

A német külügyminiszter tartózkodott a szavazáskor, amit a német ellenzéki pártok többsége mellett bírált az izraeli külügyminiszter, valamint Izrael németországi nagykövete is, aki erkölcsileg helytelennek minősítette a német tartózkodást. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Németországnak a tartózkodás helyett nemmel kellett volna szavaznia.

A miniszter a ZDF közszolgálati rádió- és televíziónak adott exkluzív interjújában igyekezett megmagyarázni az álláspontját. "Felemeltük szavunkat Izrael mellett" – jelentette ki Baerbock. A tartózkodást indokolva a többi között azzal érvelt, hogy

országa nyitva kívánta hagyni a kommunikációs csatornákat a térség többi szereplője, egyebek között Egyiptom vagy Jordánia felé.

Annalena Baerbock szerint Jordániával együtt sikerült elérni azt, hogy az ENSZ-határozat ne ítélje el egyoldalúan Izraelt. Azt ugyan elismerte, hogy "más nyelvezetet" szeretett volna, de hozzátette: a szövegnek több olyan verziója volt, amit az izraeli kormány képviselőivel is egyeztetve megakadályoztak.

A német külügyminiszter úgy értékelte, hogy az iszlamista palesztin terrorszervezet, a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása fordulópontot jelentett az egész világ számára.

"Ismét van zsidógyűlölet Németországban"

– fogalmazott. "Úgy tűnik, a német társadalom még nem tart ott, ahol tartania kellene" – jelentette ki. "Németországban nincs helye az antiszemitizmusnak. Bárhol is megnyilvánul, azzal szembe kell szállnunk" – fűzte hozzá

Baerbock kiállt Izrael állam létezési joga mellett. "Aki nem így gondolja, annak nincs helye Németországban" – jelentette ki. Izrael állam léte német államérdek – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki a ZDF szerint ugyanakkor nem foglalt állást az ellenzéki konzervatív CDU/CSU azon követesével kapcsolatban, hogy ennek elismerését a német állampolgárság elnyerésének feltételévé tegyék,

Az interjúban a külügyminiszter úgy értékelte, hogy a közel-keleti válság a "lehető legnagyobb ajándék" Vlagyimir Putyin számára. Baerbock szerint meg kell akadályozni, hogy az orosz elnök ezt kihasználja. Németország továbbra is támogatja Ukrajnát – szögezte le a miniszter.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt héten a geopolitikai hírekre figyeltek a befektetők, és úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másképp, hiszen a hetek óta tartó iráni tüntetések miatt Donald Trump állítólag katonai beavatkozást fontolgat az országban. Eközben az tőzsdékre nyomást helyez, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell Donald Trump nyomásgyakorlásának és megfélemlítésének nevezett. Az ázsiai piacok eközben kis emelkedést mutattak, Európában pedig csak oldalaztak a tőzsdék, az USA-ban viszont érdemi hangulatromlás figyelhető meg, eközben nagyon komoly ralit láthatunk a nemesfémeknél: az arany és az ezüst is új csúcsra száguldott. Itthon mérsékelt elmozdulásokkal telt a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×