eur:
414.58
usd:
398.72
bux:
79538.01
2024. december 23. hétfő Viktória
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh kormányfő, Ódor Lajos, a szlovák kormány magyar nemzetiségű miniszterelnöke és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) a visegrádi országok (V4) kormányfőinek csúcstalálkozóján Pozsonyban 2023. június 26-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: van megoldás a migrációra, csak az EU ezt nem akarja megvalósítani

A miniszterelnök a pozsonyi V4-es találkozón fejtette ki álláspontját az EB által most felvázolt költségvetési módosítással, a Nyugat-Balkán ügyével, valamint egyes ukrajnai témákkal kapcsolatban.

A migrációra van megoldás, csak az EU ezt a megoldást nem akarja megvalósítani - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pozsonyban, a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek találkozója utáni közös sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök az illegális migrációval kapcsolatban leszögezte: ebben az ügyben a magyar álláspont változatlan. Arra az lehetne a megoldás - amit egyébként a magyar törvények is kimondanak -, hogy ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt a kérelmet el nem bírálták, az adott személynek fizikailag az európai határokon kívül kell lennie.

"Ha ezt kimondanánk, hogy csak az léphet be az unió területére, akinek lefolytatták az eljárását és megkapta az engedélyt valamelyik tagállamtól, hogy beléphessen, már túl is lennénk ezen a mizérián" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: az EU ezt a döntő lépést nem hajlandó megtenni, és sajnos az Európai Bizottság új migrációs javaslata sem érte el ezt a célt, ezért ebben az ügyben tovább kell harcolni.

A miniszterelnök az Európai Bizottság által most felvázolt - a migrációval is foglalkozó - költségvetési módosítási javaslattal kapcsolatban megjegyezte: az a pénz, amit az EB ebben a migráció elleni küzdelemre elkülönít, nevetséges. "Azt kell mondani, hogy az egész javaslat ahogy van a bizottságtól komolytalan és ebben a formában - Magyarország álláspontja szerint - alkalmatlan a tárgyalásra." - szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve:

egy komolyan vehető javaslatra van szükség az EB részéről.

A visegrádi négyek miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján az illegális bevándorlás kezelésének lehetőségein kívül, az ukrajnai helyzet és annak következményei, a Nyugat-Balkán kérdése és az EU zöld megállapodása is terítékre került.

A Nyugat-Balkán ügyével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: az elmúlt héten a régió számos országában járt és örömmel hallotta, hogy fennmaradt az a közös álláspont, hogy a balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatát fel kell gyorsítani. Elmondta: olyan időszakban vagyunk, amikor a figyelem nagy része Ukrajnára összpontosul, de vannak más problémák is, figyelni kell a Balkánra is, ahol olyan növekvő feszültségek vannak, amelyek kifinomult, komplex megoldást igényelnek, s amelyek kezelése az unió részéről tele van tévedésekkel és eddig kudarcos volt. Aláhúzta: egy olyan Balkán-politikára van szükség, amely egyértelmű tagsági perspektívát ad az ott élő népeknek. Rávilágított: megengedhetetlen, hogy az az érzés alakuljon ki, hogy Ukrajna hamarabb kerülhet be az EU-ba, mint azok az országok, amelyek már évek óta tagjelöltek.

A téma kapcsán Orbán Viktor reagált arra is, hogy múlt heti kérésének megfelelően, a szerb hatóságok hamarosan kiengedik az őrizetből a korábban elfogott három koszovói rendőrt. "Annak is örülök, hogy a szerb hatóságok, illetve a bíróság úgy döntött, hogy a három koszovói rendőrt kiengedik és ezzel a gyorsan növekvő feszültséget némileg sikerült csökkenteni" - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök az EU zöld megállapodásáról és annak a versenyképességgel összefüggő hatásairól szólva kijelentette: a zöld átmenet fontos, de azt úgy kell végrehajtani, hogy az ne rontsa le Magyarország és Közép-Európa versenyképességét. "Zöld átmenet az iparral együtt, de nem az ipar nélkül és különösen nem az ipar ellenében" - szögezte le Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta: áttekintették az orosz-ukrán háború kérdését is, de - mint mondta - nem az a cél, hogy ez a téma legyen a közös együttműködés középpontjában. Kijelentette: Magyarország osztozik az Ukrajnából érkező gabona miatti aggodalmakban. "Támogatjuk, hogy Ukrajnából eljusson Európán kívüli célpontjaihoz, de nem támogatjuk, hogy ez a gabona itt maradjon például Magyarországon és tönkretegye a teljes magyar gabonapiacot" - szögezte le Orbán Viktor. A V4-es csoport miniszterelnökeinek pozsonyi találkozójára a június végén befejeződő szlovák V4-es elnöksége egyik záróeseményeként került sor. A visegrádi csoport elnökségét Szlovákia után, júliustól Csehország veszi át.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×