Az orosz elnök hivatalosan nemzetközi bűncselekmény gyanúsítottja lett.
Vlagyimir Putyin hivatalosan nemzetközi bűncselekmény gyanúsítottja lett, így Oroszországon kívül letartóztathatják és bíróság elé állíthatják - jelentette ki Andrij Kosztyin ukrán főügyész, reagálva arra, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen.
"Mostantól az orosz elnök hivatalosan gyanúsítotti státuszban van egy nemzetközi bűncselekmény, nevezetesen ukrán gyermekek illegális kitelepítése miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin orosz elnök és Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen. Ez azt jelenti, hogy Oroszországon kívül le kell tartóztatni, és bíróság elé kell állítani Putyint. A világ vezetői pedig háromszor meggondolják, mielőtt kezet fognak vagy tárgyalóasztalhoz ülnek vele. A világ kapott egy jelzést, hogy az orosz rezsim bűnöző, vezetése és csatlósai felelősségre vonhatók" - hangsúlyozta a főügyész.
Kosztyin szavai szerint az ukrán főügyészi hivatal több mint negyven kötetnyi anyagot - több mint ezer oldalt - adott át az ICC-nek. Több mint 16 ezer gyermek Ukrajnából - Donyeck, Luhanszk, Harkiv és Herszon megyékből - Oroszországba szállítását rögzítette az ukrán főügyészség.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson pontosította: Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát. Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele. Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé.
Jermak emlékeztetett arra, hogy Ukrajna rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Megjegyezte, hogy több mint 16 ezer jogellenesen Oroszországba vitt gyermeket tartanak nyilván az Ukrajnában kivizsgált eljárásokban, valós számuk azonban ennek a többszöröse is lehet. Hozzátette: eddig 308 gyerek került vissza Ukrajnába. "Ez egy elég nehéz folyamat, de dolgozunk rajta" - jelentette ki az ukrán elnöki iroda vezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon történelminek nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel szavai szerint kezdetét veszi a történelmi felelősségre vonás. "Gyermekek elválasztása családjuktól, a rokonaikkal való kapcsolatfelvétel megakadályozása, gyermekek orosz területen való elrejtése, szétszórása távoli régiókban - mindez nyilvánvalóan Oroszország állami politikája, állami döntés és állami gonoszság, ami pontosan ennek az államnak az első számú tisztségviselőjével kezdődik" - jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne ilyen bűncselekményt végrehajtani Oroszország legfelső vezetője, Vlagyimir Putyin elnök utasítása nélkül.
Időközi önkormányzati választást tartanak 2026. július 5-én, vasárnap Ráckevén. A voksolást azért írták ki, mert a képviselő-testület két egyéni választókerületében (a 02-es és a 06-os számúban) is megüresedett a képviselői mandátum.
A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.