Az egy éve tartó ukrajnai háború jogi megítélése Oroszországban és az országok nagy részében merőben eltér egymástól.
"Az a kérdés, hogy nemzetközi jogilag, ami objektív dolog, hogyan minősül a konfliktus; a nemzetközi jogban 1945 óta hivatalosan nem nagyon használjuk a háború kifejezést, helyette a nemzetközi fegyveres konfliktus volt érvényes gyűjtőfogalomként, mégsem gondolom, hogy tévedés volna, ha háborúnak neveznénk a mostani konfliktust" – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász.
Nemzetközi jogi értelemben szerinte 2014-ben kezdődött a háború Oroszország és Ukrajna között a Krím orosz bekebelezésével, viszont ami miatt mégis mondható, hogy az egyéves évforduló nem okafogyott, az az, hogy 2022. február 24-én egy "magasabb volumenű, látványos" szakaszába ért az összetűzés.
"A helyzet nemzetközi jogilag egyszerű, azzal, hogy az orosz hadsereg átlépte az ukrán határt, agressziót követett el, az erőszak tilalmát, ami a nemzetközi jognak egy úgynevezett kényszerítő szabálya, megsértette, Ukrajna nemzetközi, oroszok által is elismert határait nem tartotta tiszteletben, Ukrajna területi integritását, függetlenségét megsértette" – szögezte le Tóth Norbert.
Hozzátette, azáltal, hogy Fehéroroszország területéről is indult támadás, formailag ez az ország is agressziót követett el.
Nem példa nélküli ugyanakkor 1945 óta sem, hogy országok egymás ellen fegyveres háborút vívnak, például
2003-ban az Egyesült Államok az erőszak tilalmába ütközően támadta meg egy koalícióval Irakot,
de Tóth Norbert a két háború közti különbségnek nevezte, hogy Irakban az agresszor fél az ENSZ BT határozatát "hajtotta végre", ami az első öbölháború után "persze nehezen védhető álláspont".
"Az oroszok viszont ebben a támadásban azzal érveltek, hogy Donbaszban – Donyeckben és Luhanszkban – az ott élő orosz ajkúak ellen népirtást követett el Ukrajna. Ez csak azért érdekes érvként, mert bizonyítani is kellene" – hívta fel a figyelmet.
És mint külön rámutatott, február 24. után néhány nappal az ukránok beperelték a nemzetközi bíróságon az oroszokat, mégpedig
az 1948-as, népirtás megelőzése és megbüntetése elleni egyezmény megsértése
miatt.
"Ez egy folyamatban lévő ügy, ez az a pont, amelyben ha vannak orosz bizonyítékok a Donbaszban történtekre, akkor el kell, hogy jöjjenek velük." Tóth Norbert megítélése szerint úgy tűnik, népirtásról "nem beszélhetünk", jogsértések lehettek.
Bucsa és Mariupol nevét viszont a világ megismerte az orosz könyörtelenségekkel kapcsolatos híradásokból. Ezekről a nemzetközi jogász azt mondta, többféle fórumon meg lehet állapítani a felelősséget népirtás vagy emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
"Akár ukrán, akár orosz bíróságok előtt is indítható és tudomásom szerint indult is eljárás, konkrét ügyekben, konkrét személyek ellen is. A másik lehetőség a nemzetközi bírói fórumok elé járulás; a nemzetközi bíróság székhelye Hágában van, több fórum is található itt:
- a Nemzetközi Büntetőbíróságot 1998-ban a római statútummal hozták létre, 2002 óta működik, igaz, a római statútumnak sem Ukrajna, sem Oroszország nem részese
- létrehozható eseti büntetőbíróság az Európai Parlament, az Európai Unió vagy más szereplő által, a nürnbergi vagy a tokiói katonai törvényszékek mintájára. Ilyeneket hozott létre később is a nemzetközi közösség a jugoszláviai vagy a ruandai történések kapcsán, az ENSZ BT hozta létre, de mivel most Oroszország ott ül az ENSZ BT-ben, ez a lehetőség most nem áll."
A nemzeti bíróságok pedig Tóth Norbert szerint azért nem játszhatnak szerepet, mert mind Oroszország, mind Ukrajna elfogultnak ítéli a másik fél bíróságát.
A szakértő tisztázta még a háborús bűn fogalmát is.
"Nemzetközi fegyveres konfliktus esetén alkalmazott nemzetközi jogi szabályok súlyos megsértése, például háború idején is vannak kényszerítő szabályok, az erőszak tilalma ilyen. Az embert védik ezek a szabályok, amelyek megsértését összefoglalóan nevezzük háborús bűncselekményeknek."
És arról is szót ejtett, hol lehet a határa a háborús felek külső segítésének pénzzel, információval, fegyverrel.
"Az ENSZ Alapokmányának 51. cikke azt mondja, hogy amennyiben egy országot külső, jogtalan támadás ér, ezzel szemben jogosult egyedül vagy másokkal együtt védekezni. Az önvédelem jogát egyénileg is gyakorolhatja egy ország, ezt látjuk most Ukrajna esetében. De arra is lehetne lehetősége, hogy más országok katonai segítséget adjanak Ukrajnának. Látjuk azt, hogy
katonákat nem küldenek más országok, ezzel szemben más eszközökkel segítenek, ez jogszerű"
– tisztázta. Ami viszont például túllépni a jogszerűség határait, az a szankció alá vont személyek vagyonának értékesítése.