A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt pénteken elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen. Moszkva válaszul jelezte, mindennek nincs különösebb jelentősége.

Tóth Norbert szerint a moszkvai közlés arra vonatkozhat, hogy Oroszországra nem terjed ki a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága. Ezért, bár nem lehetetlen, meglehetősen nehéz egy orosz állampolgárt – például Vlagyimir Putyint vagy akár az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosát, Alekszejevna Lvova-Belovát, aki ellen ugyancsak elfogatóparancsot adott ki az ICC – Hágába citálni – tette hozzá a nemzetközi jogász, de szerinte vélhetően Oroszország nem adnak ki senkit sem.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy

ha az érintettek elkerülik azokat az államokat, amelyek részesei a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának (alapszabályának), akkor lényegében megúszható a felelősségre vonás.

Miután az ICC-nek nincsenek saját szervei a különböző országok területén, letartóztatásokat sem tud foganatosítani, hanem rá van utalva az adott államok hatóságaira, amelyeknek bizonyos mértékig szintén meg van kötve a kezük. "Magyarországon is lennének ennek jogi akadályai" – jegyezte meg az egyetemi docens.

Mindazonáltal az orosz elnöknek a legtöbb európai országot (Fehéroroszországot és a Vatikánt kivéve) ezután érdemes elkerülnie, mert nem lehet biztos abban, hogy nem veszik-e őrizetbe és adják ki Hágának. Hasonló a helyzet az amerikai kontinensen, kivéve az Egyesült Államokat, Nicaraguát és Kubát. Putyinnak szintén kerülendő Afrika, miután a legtöbb ottani ország részese az ICC-nek.

Tóth Norbert megjegyezte, azok az országok, amelyekkel Oroszország mostanság szövetségesi rendszert igyekszik kiépíteni – például Szaúd-Arábia, India, Kína –, nem működnek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, tehát ezekbe nyugodtan ellátogathat az orosz elnök.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem doncense arra is kitért, hogy a nemzetközi jogban létezik egy olyan intézmény, amit immunitásnak neveznek. Az állam- és kormányfőket – valamint külügyminisztereket – ennek alapján abszolút mentesség illeti, vagyis a külföldi állami hatóságok elviekben nem indíthatnak eljárást velük szemben. Hozzátette: nem minden állam tartja az immunitást abszolútnak, vagyis, hogy ne lehetne olykor áttörni, de a többség mégis magáénak vallja, ezért nagy valószínűséggel egy sor országban – akkor is, ha részese a Nemzetközi Büntetőbíróságnak –, mentessége miatt nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint.

A Lvova-Belova ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán Tóth Norbert emlékeztetett: a háború kitörése után számos árvaházban és más helyeken nevelt ukrajnai gyereket Oroszországba vittek, ahol orosz állampolgárságot kaptak, majd örökbe adták őket. A civil lakosság áttelepítése – akár országhatáron belül is – a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabálya alapján háborús bűncselekmény lehet.