eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok külügyminisztereinek az ukrán válságról folytatott tanácskozása után Brüsszelben 2022. február 22-én. Von der Leyen bejelentette, hogy az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, amelynek értelmében megtiltják a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters Pool/Johanna Geron

Az EU gázszállítási kötelezettségvállalást szeretne az Egyesült Államoktól

Az Európai Unió arra törekszik, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállaljon a korábbinál több cseppfolyósított földgáz (LNG) európai szállítására a következő két télen - közölte Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szerdán.

Ursula Von der Leyen a csütörtökön kezdődő, kétnapos uniós csúcstalálkozó témáival foglalkozó ülésen azt mondta, a cseppfolyósított földgáz-szállításról külön megbeszélést fog folytatni Joe Biden amerikai elnökkel a csúcstalálkozót megelőzően csütörtökön.

"Holnap megbeszélem Biden elnökkel, hogy miként szerezhet elsőbbséget az Európai Unióba irányuló cseppfolyósított földgáz szállítása az Egyesült Államokból" - fogalmazott.

Közölte, hogy az Európai Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyek nagymértékben csökkentik Európa függőségét az orosz gáztól. Az EU el kívánja érni, hogy a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, valamint azt, hogy a tagállamok ne külön-külön, hanem közösen vásároljanak gázt a piacról.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban Von der Leyen azt mondta, az Európai Unió célja, hogy a háború kudarc legyen Oroszország számára. A tagállamok ezért egymilliárd eurós biztonsági támogatást hagytak jóvá Ukrajna számára, valamint példátlan szankciós csomagok révén ellehetetleníti azokat a forrásokat, melyekkel Moszkva a háborút finanszírozza.

Az uniós bizottság elnöke végezetül közölte: azokat a tagállamokat, melyek menekülteket fogadnak be Ukrajnából, az Unió "komoly forrásokkal" támogatja.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus világ elítéli Oroszországot, és ellenzi az általa indított "barbár háborút".

"Oroszország, és csakis Oroszország felelős ezért a háborúért. Az oroszok által Ukrajnában, és különösen Mariupolban elkövetett, bűncselekménynek számító cselekmények nem maradnak büntetlenül" - fogalmazott.

Kijelentette: Ukrajna része az európai családnak.

Az EU azért támogatja Ukrajnát, hogy még jobban Európához tartozzék és hogy saját sorsáról dönthessen. Az EU szolidaritási alapot hoz létre, és donorkonferenciát rendez,

hogy támogassa Kijev szükségleteit és a szabad és független Ukrajna újjáépítését - mondta a tagállamok vezetőit tömörítő tanács elnöke.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a háború elmérgesedésének elkerüléséért, és a béke megteremtéséért.

Azt mondta, észszerűségre kell törekedni a szankciókkal kapcsolatban, a megszorító intézkedéssekkel az EU nem okozhat magának több kárt, mint a megcélzott országnak. Az ukrajnai menekültek megsegítésével kapcsolatban üdvözölte a - szavai szerint - legtöbb terhet viselő országok, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia erőfeszítéseit. Közölte: ideje felhagyni az érdektelen ideológiai vitákkal, melyek megosztották az Európai Uniót az elmúlt időszakban. Kijelentette továbbá:

a továbbiakban nem szabad felfüggeszteni az uniós pénzek folyósítását Magyarország és Lengyelország számára.

"Ezek az intézkedések eddig is feleslegesek voltak, most már azonban botrányosak. Segítsék azokat, akik az ukrán állampolgárokat segítik" - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő írásbeli hozzászólásában hangsúlyozta: Magyarország nem szállít fegyvereket a háborúba, de minden humanitárius segítséget megad a bajbajutottaknak.

"Határozott álláspontot képviselünk abban, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból" - fogalmazott.

A képviselő közölte: Magyarország nem támogatja az EU-s szankciók kibővítését az energiaszektorra, ez ugyanis - mint fogalmazott - ellehetetlenítené az európai egységes fellépés fenntartását, valamint Magyarország és néhány más uniós ország esetében aránytalanul nagy terheket jelentene.

Gál Kinga végezetül elítélt és veszélyesnek nevezett minden dezinformációs kampányt és álhírterjesztést, amely - mint hangsúlyozta - veszélyezteti a határ túloldalán élő emberek biztonságát.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a háború sosem előzmények nélküli. A háborús agresszorok saját országukban előbb eltüntetik a független médiát, a civileket ügynöknek bélyegzik, megpróbálják megfélemlíteni az ellenzéki politikusokat, a független intézményeket, megpróbálják pártirányítás alá helyzeni az alkotmánybíróságot, valamint biztosítják az oligarchák államilag szervezet gazdagítását - hangoztatta.

Kijelentette: az Európai Parlament soha többé nem fogja hagyni, hogy a jogállamiságot és a demokráciát lábbal tiporják. Ugyanis - mint fogalmazott - "Putyin háborúja megtanította, hogy a jogállamiság és a demokrácia az egyetlen, ami megvédi az európai emberek békéjét".

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta,

új alapokra kell helyezni az orosz vezetéssel kapcsolatos uniós politikát.

Fel kell számolni az EU függőségét az orosz energiahordozóktól, valamint meg kell szüntetni, hogy az Unió a gázárakkal extraprofitot juttasson "egy háborús bűnös" számára - közölte.

Véleménye szerint, ha az Európai Unió képes egységesen fellépni, Moszkvának egyetlen lehetősége marad, mégpedig az, hogy elfogadja az EU feltételeit. A képviselő hozzátette: ha Orbán Viktor miniszterelnök ezzel nem ért egyet, meg kell kérdezni tőle, miért? Szavai szerint a magyar miniszterelnök Brüsszelt hibáztatja, noha "Oroszország kezére játszik". Ideje, hogy a magyar szavazók levonják ennek a tanulságait - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×