Az esetről, ami csak néhány nappal követte az egyesült államokbeli üzemanyag-ellátás egy részét megbénító kibertámadást, a brit Financial Times számolt be.
A lap idézte az ír nemzeti egészségügyi szolgálat főigazgatóját, Paul Reidet, aki „humánvezérlésű zsarolóvírus-támadásként” jellemezte a történteket, és jelezte, hogy a beavatkozás hatása egyaránt érezhető az egészségügyi ellátás országos és helyi szintjein. „Nagyon kifinomult akció volt” – tette hozzá.
A számítógépes rendszer leállásával
a kórházak nem tudtak hozzáférni korábbi vizsgálati eredményekhez, és kénytelenek voltak átmenetileg beszüntetni a betegfogadást.
A támadás nem érintette a klinikai és a koronavírussal kapcsolatos ellátást.
A beavatkozáshoz használt zsarolóvírust azonosították, de váltságdíjat követelő konkrét zsaroló egyelőre nem vette fel a kapcsolatot a hatóságokkal.
Lapjelentések megjegyzik, hogy a koronavírus-járvány alatt nagyságrendekkel megszaporodott a – többnyire Kelet-Európából kezdeményezett – közszolgálati egységek elleni kibertámadás.
Írország egyik vezető cégét (Jones Engineerig) múlt héten zsarolták meg hasonló módon egymillió dollárra, az Egyesült Államokban pedig a keleti partvidék és számos déli elágazás benzin-, gázolaj- és repülőgépüzemanyag-ellátásának közel felét biztosító 9000 kilométeres Colonial Pipeline számítógépes rendszere vált zsarolóprogram túszává.
Az utóbbinál egyébként a Bloomberg pénteki jelentése szerint
a cégvezetés végül közel 5 millió dollár váltságdíjat fizetett kriptovalutában
az (általános vélekedés szerint oroszországi) zsarolóknak.
Elemzők megjegyzik, hogy különböző kibertámadások potenciális – gazdaságot és közintézményeket bénító – kártevő képességeire sokan úgy tekintenek, mint amivel akár egy jövőbeni háború is megvívható: számítógépes támadók a ma már elektronikával vezérelt közüzemi (villany, víz, gáz és olaj) ellátás lebénításával rövid idő alatt működésképtelenné tehetnek teljes országokat.
A riogatásokkal szemben a közvélekedés eddig ugyan azt volt, hogy a kiberbiztonsági rendszerek hathatós védelmet nyújtanak, de a sikeres támadások közelmúltbeli megszaporodása megfigyelők szerint arra emlékeztetnek, egyelőre teljes védettségről és sebezhetetlenségről nincs még szó.