A cég vezetése most először ismerte el, hogy fizettek a hackereknek. Blount szerint meg kellett hoznia ezt a döntést, figyelembe véve, hogy milyen kockázatokkal járhat az energetikai infrastruktúra egy ennyire fontos elemének leállítása. "Tudom, hogy ez egy nagyon ellentmondásos döntés. Nem könnyen hoztam meg. Bevallom, hogy nem éreztem jól magam, amikor azt láttam, hogy ömlik ki a pénz az ajtónkon ilyen emberek zsebébe " - fogalmazott a vezérigazgató.

"De ez volt a helyes döntés az ország érdekében" - tette hozzá Blount, aki arról is beszámolt, hogy a kibertámadás végül több tízmillió dollárjába kerül majd a vállalatnak. Elmondása szerint hónapokba telhet egyes üzleti rendszerek helyreállítása. Példaként említette, hogy továbbra sem tudnak számlázni az ügyfeleiknek.

A vezérigazgató interjújában megerősítette azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint május 7-én, azaz a támadás napján a váltságdíjat a bitcoin nevű kriptovalutában teljesítették. Mint mondta: a tranzakcióhoz olyan szakértők segítségét kérték, akik "korábban már foglalkoztak azzal a bűnszervezettel, amely a támadás mögött állt".

Sajtóinformációk szerint miután a hackerek megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. Ez az eszköz azonban annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

A vezérigazgató a kibertámadást a hurrikánok okozta pusztításhoz hasonlította, azonban - tette hozzá - "ez bizonyos szempontból pusztítóbb volt. A Pipeline csővezetékeit még soha nem kellett egyszerre lezárni."

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít, naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti tagállamokkal. A cég május 7-én kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a kibertámadásról. Emiatt az üzemanyag-szállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A leállást követően üzemanyaghiány alakult ki az Egyesült Államok keleti partvidékén, emiatt az emberek pánikba estek és felvásárolták a maradék benzint is. Vasárnap estig körülbelül 12 466 töltőállomás volt, ahol nem lehetett üzemanyagot venni, és a szövetségi fővárosban a benzinkutak csaknem 90 százaléka üres volt. A történtek következtében az üzemanyagok ára hat és fél éve nem tapasztalt csúcsra emelkedett.

A vállalat a múlt héten helyreállította a szolgáltatást. Hétfőn már arról számoltak be, hogy a csővezetékrendszer ismét teljes kapacitással működik, azonban időbe telhet, amíg teljesen helyreáll az ellátási lánc.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.