eur:
394.89
usd:
363.21
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
WOODBINE, MD - MAY 13: In an aerial view, fuel holding tanks are seen at Colonial Pipelines Dorsey Junction Station on May 13, 2021 in Washington, DC. The Colonial Pipeline has returned to operations following a cyberattack that disrupted gas supply for the eastern U.S. for days. (Photo by Drew Angerer/Getty Images)
Nyitókép: Drew Angerer

Járhat-e úgy az unió, mint Amerika a maga meghekkelt olajvezetékével?

Napok óta hír a nemzetközi sajtóban, hogy egy sejthetően orosz eredetű kibertámadás nyomán napokra leállt egy 9000 kilométeres vezetékhálózat az Egyesült Államok déli és keleti partvidékén. Vajon az EU mennyire védett hasonlóktól?

A brüsszeli Politico szerint az európai uniós energiahálózatok felügyelői számára „ébresztő” riasztással ért fel az amerikai szabotázsakció, aminek során a keleti partvidék és számos déli elágazás benzin, gázolaj és repülőgép-üzemanyag ellátásának közel felét biztosító Colonial Pipeline számítógépes rendszere zsarolóprogram túszává vált, és napokra kiesett az ellátásból.

A nyomában kitört fogyasztói pánik és felvásárlás egyszerre idézett elő órákon belül üzemanyaghiányt és nem mellesleg áremelkedést is

Elemzők megjegyzik, hogy különböző kibertámadások potenciális – gazdaságot és közintézményeket bénító – kártevő képességeiről már évek folyik elméleti disputa a nyugati biztonsági és elhárítási központokban.

Egyes teóriák szerint a jövő háborúját a katonák helyett eldönthetik számítógépes támadók is,

akik a ma már elektronikával vezérelt közüzemi (villany, víz, gáz és olaj) ellátás lebénításával rövid idő alatt működésképtelenné tehetnek teljes országokat.

Szakértők szerint az inkább a sci-fi irodalomhoz sorolható ijesztegetésekhez képest a valóság ennél felkészültebben áll az ilyen vagy hasonló fenyegetésekkel szemben, de a Colonial Pipeline esete azért arra is ráébresztett sokakat, hogy egyelőre teljes védettségről és sebezhetetlenségről sincsen szó.

Az amerikai és az európai vezetékrendszerek elvi és gyakorlati üzemeltetése a Politico szerint sokban eltér egymástól, de azért a mostani amerikai tanulságok az európai rendszerek felügyelői számára is szolgálhatnak számos tanulsággal.

A portál által idézett Európai Kiberbiztonsági Ügynökség szerint

tavaly mintegy száz komolyabb számítógépes támadás érte az Unió területén a közüzemi hálózatokat. Ezek fele zsarolóvírus volt,

amely zárolja a megtámadott rendszer működését, és csak váltságdíj fejében hajlandó feloldani a blokádot.

Az EU vezetékrendszerének legkritikusabb pontjain (például nyomáskiegyenlítő, vagy kompresszor-állomásokon) a rendszert vezérlő hardver többnyire teljesen független minden más számítógépes rendszerektől, és így esetükben a külső kibertámadás lehetősége is lényegében kizárt – idézte az EU energiafelügyeleti ügynökségének (ACER) jelentését a Politico.

A mostani – miként számos korábbi hasonló – eset viszont éppen arra volt példa, amikor

a támadók eleve nem a hardvert, hanem hálózatot üzemeltető cég üzleti részének a számítógépes rendszerét bontották meg,

és ide behatolva idéztek elő általános blokkolást a hálózat egészének működtetésében.

EU-oldalon elvben ilyen esetre is épül már kibervédelmi rendszer, de szakértők szerint még csak a folyamat elején vannak. Az Unió mindenesetre 2016-ban elfogadta eddigi első és egyetlen kiberbiztonsági jogszabály-csomagját – „Network and Information Security (NIS) Directive –, amelyik előírja bizonyos minimális kiberbiztonsági normák tagállami rögzítését, vagy például esetleges incidensek azonnali jelentését.

Mindezt a tervek szerint hamarosan további, immár konkrétabb és szigorúbb kiberbiztonsági szabályozás követheti, tovább erősítve a „NIS-irányelv” által igénybe vehető eszközök hatásfokát. A jövőben például az energiaellátásban érdekelt cégek éves üzleti forgalmának akár 2 százalékát is elérő büntetéssel sújthatják azokat, akik nem rendelkeznek érdemi kiberbiztonsági auditáló rendszerrel.

Előbbre tart ugyanakkor Európa a közvetlen ellátást célzó elővigyázatosság tekintetében.

Az úgynevezett „Olajkészlet irányelv” valamennyi EU-tagállamra nézve kötelezően előírja, hogy éves olaj és üzemanyagimportjának legalább 90 napnyi hányadát kitevő tartalékkal kell rendelkeznie, vagy – lehetséges alternatívaként – az éves fogyasztás 60 napjára elég hasonló készletet kell fenntartani.

Olajellátásban emellett csökkenti Európa sebezhetőségét, hogy a nyersolaj 80 százaléka vízi, vagy közúti szállítással érkezik, miként a finomított olaj nagy része is kamionon, vagy vasúton jut el célpontjához, nem pedig vezetéken.

Nagyobb a vezetékes kitettség a földgáz esetében,

amelynél a beszerzés nagy része Oroszországból vezetéken keresztül történik. A Baltikum Finnországon keresztül jut hozzá, Európa középső része Ukrajnán át kapja meg, Bulgária, Románia, Görögország a Transz-Balkán olajvezetéken keresztül részesül.

Ezek közül egy tavaly folytatott szimuláció szerint a finn és a transzbalkáni irány kiesésére adódhat alternatíva. Az előbbinél a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala kínálhat megoldást, aminek kezelésére és tovább küldésére Litvánia rendelkezik kapacitással. Az utóbbinál a „Török Áramlat” vezeték török-bolgár határához vezető második vonala jelenthet kiváltást.

Hanem az ukrán csatorna kiesése – jóllehet, a 2006-os és 2009-es, e relációban jelentkezett ellátási zavarok nyomán történtek már regionális hálózatösszekapcsolási lépések – az említett szimuláció szerint többeket még ma is bajba sodorna, különösen, ha nem rendelkeznek az említett kötelező tartalékkal.

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×