Infostart.hu
eur:
388.17
usd:
331.09
bux:
109299.23
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Késeléses támadás helyszínénél rendőr a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Londoni merényletek: szigorítottak a honatyák

Elfogadta a brit parlament azt a sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélteket a jövőben nem lehet büntetésük felének letöltése után automatikusan szabadlábra helyezni.

A tervezetet - amelyet az alsóház február 12-én közfelkiáltással, ellenindítvány nélkül hagyott jóvá - a felső kamara, a Lordok Háza hétfőn késő este szintén ellenjavaslat és módosítás nélkül fogadta el. Az indítvány így törvényerőre emelkedik, amint II. Erzsébet királynő formálisan kihirdeti az új jogszabályt.

A konzervatív párti brit kormány azért terjesztette be sürgősséggel a tervezetet, mert azt tűzte ki célul, hogy a módosítási indítványból még e hónap vége előtt törvény legyen.

A kormány nem titkoltan azt akarta elérni, hogy az új jogszabály alapján már ne lehessen szabadlábra helyezni Mohammed Zahir Khant, a következő olyan elítéltet, aki terrorcselekmények miatt tölti börtönbüntetését, ám az eddigi gyakorlat alapján büntetése felének letöltése után - az adott esetben február 28-án - szabadult volna.

A 42 éves Khant 2018 májusában ítélték négy és fél év szabadságvesztésre azzal a váddal, hogy vallási gyűlöletre és gyilkosságokra uszító anyagokat terjesztett, és a Twitter portálra feltöltötte az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet felhívását, amely terrortámadásokra szólította fel a csoport követőit.

A jogszabályi szigorítás visszamenőleges hatállyal az összes többi olyan elítéltre is vonatkozik, akik már jogerős bírósági ítélet alapján elkezdték terrorizmushoz kötődő bűncselekmények miatt kirótt büntetésük letöltését.

Becslések szerint a módosított törvény körülbelül ötven elítéltet érint közvetlenül, vagyis ők - jóllehet még a félidős feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét tartalmazó régi jogszabály alapján szabták ki büntetésüket - nem szabadulhatnak szabadságvesztésük felének letöltése után.

A sürgősségi törvényalkotási kezdeményezés közvetlen előzményeként London egyik déli városnegyedében február 2-án egy késes támadó két embert - egy férfit és egy nőt - megsebesített.

A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy héttel korábban szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után.

Sudesh Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság.

A terrorcselekményekért elítélteket a most elfogadott módosítás alapján a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni. Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület, a Parole Board bírálja majd el átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után.

Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek az utolsó napig le kell tölteniük büntetésüket.

Rövid időn belül a február eleji támadás volt a második olyan, amelyet teljes büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el.

November 29-én Usman Khan a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A támadás után kiderült, hogy Kahnt terrorcselekmények előkészítése címén 2013-ban 16 évnyi börtönre ítélték, de már 2018 decemberében próbaidőre őt is szabadlábra helyezték.

Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×