eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Késeléses támadás helyszínénél rendőr a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Londoni merényletek: szigorítottak a honatyák

Elfogadta a brit parlament azt a sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélteket a jövőben nem lehet büntetésük felének letöltése után automatikusan szabadlábra helyezni.

A tervezetet - amelyet az alsóház február 12-én közfelkiáltással, ellenindítvány nélkül hagyott jóvá - a felső kamara, a Lordok Háza hétfőn késő este szintén ellenjavaslat és módosítás nélkül fogadta el. Az indítvány így törvényerőre emelkedik, amint II. Erzsébet királynő formálisan kihirdeti az új jogszabályt.

A konzervatív párti brit kormány azért terjesztette be sürgősséggel a tervezetet, mert azt tűzte ki célul, hogy a módosítási indítványból még e hónap vége előtt törvény legyen.

A kormány nem titkoltan azt akarta elérni, hogy az új jogszabály alapján már ne lehessen szabadlábra helyezni Mohammed Zahir Khant, a következő olyan elítéltet, aki terrorcselekmények miatt tölti börtönbüntetését, ám az eddigi gyakorlat alapján büntetése felének letöltése után - az adott esetben február 28-án - szabadult volna.

A 42 éves Khant 2018 májusában ítélték négy és fél év szabadságvesztésre azzal a váddal, hogy vallási gyűlöletre és gyilkosságokra uszító anyagokat terjesztett, és a Twitter portálra feltöltötte az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet felhívását, amely terrortámadásokra szólította fel a csoport követőit.

A jogszabályi szigorítás visszamenőleges hatállyal az összes többi olyan elítéltre is vonatkozik, akik már jogerős bírósági ítélet alapján elkezdték terrorizmushoz kötődő bűncselekmények miatt kirótt büntetésük letöltését.

Becslések szerint a módosított törvény körülbelül ötven elítéltet érint közvetlenül, vagyis ők - jóllehet még a félidős feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét tartalmazó régi jogszabály alapján szabták ki büntetésüket - nem szabadulhatnak szabadságvesztésük felének letöltése után.

A sürgősségi törvényalkotási kezdeményezés közvetlen előzményeként London egyik déli városnegyedében február 2-án egy késes támadó két embert - egy férfit és egy nőt - megsebesített.

A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy héttel korábban szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után.

Sudesh Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság.

A terrorcselekményekért elítélteket a most elfogadott módosítás alapján a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni. Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület, a Parole Board bírálja majd el átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után.

Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek az utolsó napig le kell tölteniük büntetésüket.

Rövid időn belül a február eleji támadás volt a második olyan, amelyet teljes büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el.

November 29-én Usman Khan a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A támadás után kiderült, hogy Kahnt terrorcselekmények előkészítése címén 2013-ban 16 évnyi börtönre ítélték, de már 2018 decemberében próbaidőre őt is szabadlábra helyezték.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×