Donald Trump 2017 után először látogatott Kínába amerikai elnökként. Az amerikai és a kínai elnök legutóbb tavaly októberben találkozott egy dél-koreai regionális gazdasági fórum alkalmával.

A két ország kapcsolata az elmúlt években a kereskedelmi viták, a technológiai exportkorlátozások, Tajvan kérdése és a geopolitikai versengés miatt jelentősen megromlott, most azonban Hszi Csin-ping úgy fogalmazott, 2026 „történelmi jelentőségű mérföldkő” lehet, új fejezetet nyithat a kínai–amerikai kapcsolatokban. Donald Trump tájékoztatása szerint a kínai államfő csütörtökön felajánlotta segítségét az iráni konfliktus mihamarabbi rendezése érdekében is.

Salát Gergely sinológus az InfoRádióban elmondta: utóbbi kérdésben az információ forrása Donald Trump, ő azonban „hajlamos túlzásokba esni”, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni ezt a nyilatkozatot. Mint fogalmazott, minden ilyen csúcstalálkozó után a kínai és az amerikai fél is kiad közleményeket a fő témákról, illetve arról, miről tárgyaltak, és ilyenkor érdemes összevetni a nyilatkozatokat, mert gyakran előfordul, hogy ugyanarról a találkozóról nagyon más információkat közöl a két oldal.

Jelen esetben a kínai közleményekben annyi jelent meg, hogy tárgyaltak az amerikaiakkal a közel-keleti helyzetről, további részleteket azonban nem hoztak nyilvánosságra. Azt már Donald Trump fűzte hozzá mindehhez, hogy Hszi Csin-ping közvetítői segítségre tett ígéretet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa szerint ugyanakkor „nem tudhatjuk, hogy tényleg elhangzott-e egy ilyen „ígéret” a kínai elnöktől.

Az iráni konfliktus tekintetében Salát Gergely meglátása szerint nyilvánvalóan Kínának is az az érdeke, hogy minél előbb véget érjen, hiszen a távol-keleti nagyhatalom óriási mennyiségben hoz be olajat Iránból.

Peking számára kulcsfontosságú, hogy zavartalanul közlekedhessenek az olajszállító hajók a Hormuzi-szoroson keresztül.

A sinológus úgy véli, ha ezt a tényt vesszük, akkor „még az is lehet, hogy igazat mondott” Donald Trump, és tényleg felajánlották a közvetítői szerepet a kínaiak. Mint fogalmazott, van annak realitása, hogy Pekingből telefonáltak Teheránba, hogy „adják be a derekukat az amerikai követeléseknek”.

A másik fontos téma az amerikai–kínai kapcsolatokban Tajvan kérdése. Salát Gergely elképzelhetőnek tartja, hogy szóba került a mostani találkozón a Kína partjaitól nem messze található sziget, de nem valószínű, hogy hosszas tárgyalásokba kezdtek, mert nagyon messze vannak egymástól az álláspontok. Ebben a kérdésben nem úgy tűnik, hogy engedne az amerikai vagy a kínai fél, és vélhetően tudják azt is, nem lehet meggyőzni a másikat.

Vámtarifák, chipek, szójabab – az üzlet az mégiscsak üzlet

A kereskedelemben viszont bizonyos változtatásokat, kompromisszumokat érdemes lenne eszközölniük a szakértő szerint. Emlékeztetett, hogy az utóbbi időben kereskedelmi háború zajlott Kína és az Egyesült Államok között, és ez tulajdonképpen mostanra sem ért véget, csak „tűzszünet van” a már említett tavalyi, dél-koreai találkozó óta. Nagy kérdés, hogy sikerül-e majd dűlőre jutniuk, meghosszabbítják-e ezt a tűzszünetet, amit valamilyen hivatalos módon kellene „lefixálni”, főleg a vámtarifák vonatkozásában.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa emlékeztetett, hogy tavaly április óta az amerikaiak és a kínaiak bizonyos időközönként néhány hónapra kötöttek megállapodásokat a vámokkal kapcsolatban. Tulajdonképpen jelenleg is az a helyzet, hogy ha az aktuális, három hónapra szóló megállapodás lejártáig nem sikerül megegyezni a hosszabbításról, akkor 145 százalék körüli vámok lennének, ami viszont ellehetetlenítené a kereskedelmet. Salát Gergely azt gondolja, ebben

akkor lehetne megnyugtató a helyzet, ha tartósabb ideig szóló megállapodást kötnének a felek.

Úgy véli, nagy valószínűséggel szóba kerültek a mostani tárgyalásokon is a kínai szójabab vásárlások és az amerikai mikrochip exportra vonatkozó tilalom. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kínaiak még több szójababot ajánlottak fel az USA-nak és bejelentették, hogy további vásárlásokra tartanak igényt Boeing repülőgépekből, amiért cserébe megkaphatják az Nvidia legmodernebb chipjeit.

Az amerikai delegáció pénteken is tárgyalásokat folytat a kínai vezetőkkel. Mivel a csütörtöki, kétórásra elnyúló egyeztetésről sem túl sok információ szivárgott ki, nem lehet biztosat, konkrétumot mondani arról, ma milyen témák merülhetnek fel a tárgyalóasztalnál. Csütörtökön is csak szűkszavú közleményeket adtak ki a kínaiak, Donald Trump ugyan Salát Gergely megfogalmazása szerint szolgált „néhány bombasztikus megjegyzéssel”, összességében ő sem sokat mondott arról, miről volt szó a tárgyaláson.

Lesz-e rendszeres kommunikáció Washington és Peking között?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa szerint az ilyen csúcstalálkozókon a másnapi tárgyalások már nem sok érdemlegeset szoktak hozni, kevesebb hivatalos megbeszélést tartanak. A legfontosabb kérdések az első napon szoktak eldőlni, vélhetően ez így volt most is. A második napon inkább az újabb találkozások, egyeztetések pontosítása lehet a középpontban, mert az egyes ügyekben akkor lehet komolyabb előrelépést elérni, ha folyamatos kommunikáció van a felek között.

„A kínai és az amerikai vezető közötti rendszeres kommunikáció egész egyszerűen elengedhetetlen ahhoz, hogy a két ország között ne törjön ki újabb komolyabb konfliktus”

– magyarázta a sinológus.

Mint mondta, olyan strukturális ellentétek vannak közöttük, hogyha nem dolgozik aktívan mind a két fél azon, hogy elkerülje a bajt, akkor kiéleződhetnek a feszültségek. Salát Gergely arra számít, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping meg fognak egyezni abban, mikor találkoznak legközelebb.

Minden bizonnyal Teheránból is érdeklődve figyelik, milyen fejleményei, következményei lesznek a mostani amerikai–kínai csúcstalálkozónak.

Iránnak a legfontosabb partnere, sokféle szempontból támogatója Kína, éppen ezért Salát Gergely szerint a pekingi vezetés nem fogja elengedni az irániak kezét.

Ugyanakkor mivel Kínának is fontos, hogy megoldódjon a közel-keleti konfliktus és újra járható legyen a Hormuzi-szoros, nem lehet kizárni, hogy Peking jelzi Iránnak, ha további támogatást és hosszú távú stratégiai partnerséget szeretnének, akkor igyekezzenek valamit felajánlani az amerikaiaknak, és törekedjenek a kompromisszumra, mert akkor ennek hatására az amerikaiak akár úgy is dönthetnek, hogy befejezik a háborút.

A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.