„Meg fogjuk nézni azokat az ügyeket, amelyek a MÁV-ot érintik, és ennek nyomán fogjuk meghozni azokat a döntéseket, hogy milyen struktúrában történik a MÁV vezetése a jövőben” – fogalmazott a tárcavezető a vasúttársaság vezetőjének jövőjét érintő kérdésre.

A gyomai baleset okairól feltett kérdésre válaszolva kijelentette, hogy annak megállapítása nem a miniszter feladata. A pontos okokat, köztük az esetleges emberi mulasztást, a rendőrségnek, a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek és a MÁV belső vizsgálatának kell feltárnia.

„Nekem miniszterként azt kell megnéznem, hogy hogyan tudjuk a mai technológiai szinten a leginkább azt elérni és szavatolni, hogy az emberi hibát minél inkább ki tudjuk küszöbölni” – tette hozzá.

Elmondta: azért ment azonnal a baleset helyszínére, mert másfajta miniszteri működést akar mutatni, megjegyezte azt is, hogy miniszterként itt találkozott első alkalommal a MÁV vezérigazgatójával.

A balesetben a miniszter szerint szerepet játszott, hogy a vonat a megengedett óránként 40 kilométeres sebesség több mint kétszeresével haladt, amit a vonatbefolyásoló fedélzeti berendezéssel meg lehetett volna előzni. Hozzátette, hogy erre volt uniós pénz, de az előző kormány „három évig szórakozott vele”, majd a választások előtt két héttel Magyarország elbukta a forrást.

Le kell zárni a „vasútrombolás korszakát”, amely az előző évek közlekedéspolitikáját jellemezte – hangsúlyozta.

Lázár János minisztersége alatt leálltak a vasúti járműbeszerzések, a HÉV-fejlesztések, több infrastrukturális beruházás, valamint bezártak vidéki vasútvonalakat is – jegyezte meg, példaként erre Komlót említette, ahol szerinte népszerű volt a vasút, a pótlóbusz pedig lassabb lett, miközben a pályát a tehervonatok miatt továbbra is fenn kell tartani.

A miniszter szerint

a közlekedési tárcánál több problémás ügyet át kell világítani. Ide sorolta az autópálya-koncessziót, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a mohácsi hidat, az útdíjfizetéssel kapcsolatos ügyeket és a járműjavítók privatizációját.

A MÁV nagy járműjavítóit „magánkézbe adták”, orosz-egyiptomi üzletekbe vitték, majd ezek csődbe mentek, most pedig azt próbálják menteni, ami menthető – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy az idei balatoni szezonban kevesebb működőképes Intercity kocsija van a MÁV-nak mint akár öt éve, de mindent meg fognak tenni, hogy nyáron ebből minél kevesebbet érzékeljenek az utasok – jegyezte meg.

Az uniós forrásokra kitérve elmondta: a kormány egyik legfontosabb feladata ezek hazahozása. Szerinte Magyarország két év alatt összesen 2 milliárd eurót, akkori árfolyamon mintegy 800 milliárd forintot bukott el, amit környezetvédelmi és közlekedési fejlesztésekre, például HÉV-re vagy vasútra lehetett volna fordítani.

A még megmenthető forrásokat vasúti, HÉV-, lakhatási, környezetvédelmi, energetikai és víziközmű-fejlesztésekre fordítanák.

Vitézy Dávid megerősítette, hogy lesz HÉV-fejlesztés, és az uniós forrásokat úgy alakítják, hogy a legfontosabb kötöttpályás beruházásokra jusson pénz.

A Budapest-Belgrád vasút és a mohácsi híd titkosított szerződéseit nyilvánosságra akarják hozni, az utóbbit lehet a leggyorsabban, mert az magyar állami döntésen múlik.

A Budapest-Belgrád vasútnál a legfontosabb feladatnak a személyforgalom elindítását nevezte, de céldátumot nem mondott.

Vizsgálat Budapesten

A budapesti beruházásokról szólva azt mondta: gyorsan fel akarnak lépni a reklámszennyezés ellen, elindítanák a budai fonódó villamos meghosszabbítását a Szent Gellért tértől dél felé, és együttműködnének a fővárossal Rákosrendező ügyében is. Azt is közölte, hogy megvizsgálják a Belügyminisztérium történeti épületének eladását, amelyet ugyanaz az arab befektető vett meg, akinek Rákosrendezőt is el akarták adni.

Az Orbán-kormány várbeli minisztériumi beruházásait Vitézy Dávid élesen bírálta.

Azt mondta, a Várban megvalósított kormányzati épületfejlesztések költségei jóval 500 milliárd forint felett vannak, teljes befejezéssel inkább az 1000 milliárd forinthoz közelítenek. A magyar embereket soha nem kérdezték meg arról, hogy pályaudvarok, kórházak, HÉV-ek vagy biztonsági berendezések helyett erre akarják-e költeni az állami forrásokat – hangsúlyozta.

Miniszterként adott első televíziós interjújában a saját mozgásteréről azt mondta: Magyar Péter világos elvárásokat fogalmazott meg vele szemben. Ezek közé sorolta a korrupcióval szembeni zéró toleranciát, a hatalmi arrogancia felszámolását és a szakmaiság elsődlegességét. Szerinte ezek különösen fontosak egy olyan „fertőzött területen”, mint az általa vezetett minisztérium.