Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
spanyolország utazás turizmus
Nyitókép: Pixabay

Dühösek a németek a spanyolokra – szerintük pazarolták a pénzt a nyugdíjasokra

Ismét egymásnak feszülnek a takarékos északiak és a költekező déliek.

A spanyol kormány arra használhatta fel az EU a Covid hatásainak ellensúlyozására létrehozott pénzügyi alapjait, hogy a nyugdíjakat fizessék belőle, ez felbőszítette Németországot és Hollandiát – írta meg a Politico.

Az Európai Bizottság Spanyolország oldalán áll a vitában. A vád szerint az ország akár 10 milliárd eurót is nem megfelelő célra költhetett el, ugyanis

azok elvileg a gazdasági helyreállítást szolgáló zöld és digitális projektek finanszírozására voltak szánva. Ezzel szemben jóléti kiadások mehettek ebből, tehát nyugdíjakat és más szociális kiadásokat fizethettek belőle

– írják a cikkben.

Hozzáteszik, mindez régi vitákat élesztett fel, egyes német és holland bírálók szerint ugyanis a kevésbé tehetős EU-s országok már régóta felelőtlenül bánnak a közös hitelekkel, amelyeket előbb-utóbb EU-szinten bevezetett adókkal kell visszafizetni. A bizottság és a spanyol kormány szerint nem történt semmi rossz, nem sért szabályt a költségvetés finanszírozása ezekből a forrásokból.

A Covid utáni helyreállítási alapot 2021-ben vezették be, és 577 milliárd eurót tesz ki – emlékeztetnek a cikkben. Alice Weidel, az AfD vezetője szerint jelenleg a német adófizetők pénze a szocialisták vezetési képességeinek hiányát finanszírozza. A spanyol kormány szerint nem csináltak semmit rosszul, nem finanszíroztak nyugdíjakat a helyreállítási terv keretében rendelkezésükre bocsátott pénzösszegből. A spanyol felügyeleti szervek szerint mégiscsak a sima szociális kiadásokat fizethették ebből.

Mint a Politico emlékeztet, Spanyolország a közös EU-s hitelfelvétel egyik legnagyobb támogatója volt mindig is, ugyanakkor ezek a jelenlegi események alátámasztják a takarékosabbak álláspontját. A cikkben azt is hozzáteszik, hogy a Covid utáni helyreállítási alapot egyébként is kritizálják az átláthatóság hiánya miatt. Korábban például csak azután fizették ki az EU-s támogatásokat, miután a tagállamok benyújtották a számlákat.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×