Az online platform közlése szerint Enyedi Ildikó filmjét New Yorkban és környékén nagy érdeklődés mellett kezdték vetíteni, és a forgalmazó adatai szerint kiugróan magas jegybevételt ért el. Péntektől Los Angelesben, Washingtonban, San Franciscóban és más városokban is bemutatják, majd még májusban további nagyobb piacokra is kiterjesztik a forgalmazását – írták a portálon.

A lap felidézte, hogy a Tony Leung főszereplésével készült alkotás hat díjat nyert a tavalyi Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, köztük a FIPRESCI-díjat, valamint a legjobb fiatal színésznőnek járó díjat is, amelyet Luna Weldernek ítélt oda a zsűri.

A film egy németországi középkori egyetemi város botanikus kertjének szívében álló, fenséges ginkgófa köré épül, a magányos fa néma tanúja a generációk váltakozásának. A cselekmény három, különböző korszakban játszódó történetet fon össze a német egyetemi campuson.

A Csendes barát „a felfedezés iránti szenvedélyre és a tudományos kutatás kibontakozására összpontosít” – mondta el az AFP-nek Enyedi Ildikó, akinek filmje áprilisban már a francia mozikban is bemutatkozott.

„Egy olyan korszakban, amikor az akadémiai függetlenséget” és „a tudományos felfedezéseket megkérdőjelezik, sőt néha hevesen támadják (...), fontosnak tartottam, hogy valamilyen módon megmutassam ennek a fajta kíváncsiságnak a szépségét, a tudományos kutatás szépségét” – magyarázta a rendező.

„Ez az emberiség egy olyan tulajdonsága, amely egyszerre olyan kivételes és gyönyörű, hogy úgy gondoltam, jó lenne megmutatni egy filmben, és felhívni rá a figyelmet” – tette hozzá.

A film története szerint 1908-ban Grete (Luna Wedler) lesz az első nő, akit felvesznek az egyetemre. 1972-ben a vidékről érkező Hannes (Enzo Brumm) nehezen illeszkedik be a lázadó hangulatú egyetemi campus életébe. 2020-ban pedig egy idegtudós (Tony Leung) a koronavírus-járvány idején reked az intézményben.

A három szereplő magányos pillanatokat él át a campuson, de a korszakokon átívelve mindhármukat lenyűgözi a botanikus kertben álló, hozzájuk hasonlóan magányos ginkgófa. A film az emberi kapcsolatokra való velünk született igényről, a nyelvi korlátokról, és arról is szól, hogy az egyének hogyan birkóznak meg ezekkel a nehézségekkel. Amikor a Csendes barát főhősei képtelenek valódi kommunikációra a társaikkal, akár a bennük rejlő különbségek, akár nyelvi akadályok miatt, a természetre próbálnak figyelni.

„Az egész film ugyanabban a kertben játszódik, de több mint száz évet ölel fel. Azt is megmutatja, mennyire megváltozott az emberi észlelés” – idézte a francia hírügynökség Enyedi Ildikót, akinek alkotása a nőkről alkotott kép fokozatos változását is bemutatja.

„A 20. század a nők százada volt, amelynek során a nők társadalmi helyzete mélyrehatóan megváltozott” – hangsúlyozta a rendező.