Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
309.05
bux:
137279.35
2026. április 17. péntek Rudolf
Rendőrök a London déli részén fekvő Streatham városrészben elkövetett késes támadás helyszínén 2020. február 2-án. A támadó több embert megsebesített, a kiérkező rendőrök agyonlőtték.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Isobel Frodsham

A késes merénylet után szigorítanak Nagy-Britanniában

Véget vet a brit kormány annak a büntetőjogi gyakorlatnak, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélteket teljes büntetésük letöltése előtt szinte automatikusan szabadlábra helyezték - közölte hétfőn a brit igazságügyi miniszter.

Robert Buckland a londoni alsóház képviselőit arról tájékoztatta hétfői esti felszólalásában, hogy a kormány soron kívüli, sürgősséggel kezdeményezett törvényalkotási aktussal szigorítja a terrorizmus miatt börtönbüntetésre ítéltek próbaidőre bocsátásának szabályozását.

Buckland elmondta, hogy a tervezett jogszabályi szigorítás azokra is vonatkozik, akik már jogerős ítélet alapján elkezdték büntetésük letöltését és jelenleg is fegyintézetben vannak.

Az intézkedés előzménye, hogy vasárnap London egyik déli városnegyedében egy késes támadó két embert megsebesített. A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy hete szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után. A támadásban - a rendőri fegyverhasználat után szétrepülő üvegszilánkoktól - könnyebben megsérült egy fiatal nő is.

Sudesh Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság. A terrorelhárító szolgálatok annak idején feltárták azt is, hogy a férfi lefejezésekről készített videókat osztott meg barátnőjével, akit arra biztatott, hogy ölje meg "hitetlen" szüleit, és maga is terrortámadásokra készült Londonban.

Tárgyalásán Amman elismerte a terhére rótt vádakat.

Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy a kormány már hétfőn újabb szigorítási terveket jelent be a terrorcselekményekért elítéltekkel szemben.

E terveket ismertette hétfő esti alsóházi tájékoztatóján az igazságügyi miniszter.

Robert Buckland rámutatott: a sürgősséggel beterjesztett törvényszigorítási javaslat alapján a terrorcselekményekért elítélteket a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni.

Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület bírálja majd el, átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után.

Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek teljes mértékben le kell tölteniük büntetésüket - mondta az igazságügyi miniszter.

Kijelentette: nem tartható fenn az a helyzet, hogy olyanok kerülhessenek ki automatikusan a börtönökből büntetésük letöltése előtt, anélkül, hogy a szabadlábra helyezésekről döntő testület ügyüket elbírálhatná, akikről tudható, hogy kockázatot jelentenek a lakosságra.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti: Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×