Infostart.hu
eur:
390.32
usd:
337.17
bux:
120673.08
2026. március 3. kedd Kornélia
Roncsdarabok a helyszínen, az etióp fővárostól, Addisz-Abebától délkeletre fekvő Bisoftu közelében 2019. március 11-én, miután az előző nap 157 emberrel a fedélzetén lezuhant az Ethiopian Airlines etióp légitársaság Addisz-Abebából Nairobiba közlekedő Boeing 737 MAX 8 típusú gépe. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/AP/Mulugeta Ayene

A tragédiák után váltás a Boeing élén

Azonnali hatállyal lemondott Dennis Muilenburg, a Boeing vezérigazgatója, az új vezető David L. Calhoun lesz - közölte hétfőn a chicagói székhelyű repülőgépgyártó óriáscég.

Calhoun hivatalba lépéséig, amely január elsején várható, Greg Smith, a Boeing pénzügyi igazgatója irányítja a vállalatot.

A Boeing közleményében azzal indokolta Dennis Muilenburg távozását, hogy

helyre kell állítani a hatóságoknak, az ügyfeleknek és a részvényeseknek a cég iránti bizalmát.

Hozzátették, hogy a jövőben is transzparens, proaktív és hatékony kommunikációt folytatnak majd a hatóságokkal és az ügyfeleikkel.

A Boeing és vezetőinek hírneve a 737 MAX típusú repülőgépek összesen 346 halálos áldozatot követelő két végzetes katasztrófája óta folyamatosan rosszabbodott, s ez a cég és a márka iránti bizalom jelentős megcsappanásával is járt. A balesetekben szerepe volt a 737-es rosszul megtervezett átesésvédelmi rendszerének (MCAS) is.

Muilenburg a tavaly októberben a Lion Air indonéz légitársaság, majd az idén márciusban az Ethiopian Airlines Addisz Abeba mellett lezuhant 737 MAX-gépeinek tragédiája után, a megindult vizsgálatok ellenére is azt állította, hogy ezek a repülőgépek biztonságosak. Később viszont már úgy nyilatkozott, hogy a Boeing "követett el hibákat". Többször is bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, akkor azonban már mind a hozzátartozók, mind a törvényhozók közül sokan a lemondását követelték.

A balesetek miatt Dennis Muilenburgnak a Kongresszus közlekedési bizottsága előtt is tanúskodnia kellett október végén. Ennek során több képviselő is azt firtatta, hogy a történtek fényében miért nem mondott még le, ezekre a felvetésekre azt válaszolta, nem úgy nevelték, hogy megfutamodjon. December elején a Boeing bejelentette, hogy 2020-ban felfüggeszti a 737 MAX típusú gépeinek gyártását. Az illetékes szövetségi repülésfelügyelet (FAA) arra figyelmeztette a céget, hogy egyelőre irreális lenne azzal számolni, hogy a 737 MAX a közeljövőben forgalomba állítható. Korábban ez a típus volt a Boeing legjövedelmezőbb terméke, s elemzők szerint a gyártás felfüggesztése nem csupán a gyárat, hanem az egész amerikai gazdaságot érzékenyen érinti majd. A vállalat becslése szerint a válság mintegy 10 milliárd dollárba kerül, szakértők azonban legalább a duplájára teszik a veszteséget. Két vezető hitelminősítő, az S&P és a Moody's a napokban egyaránt egy kategóriával rontotta az amerikai repülőgépgyártó hosszú- és rövidtávú adósi besorolását.

Muilenburg mérnökként 1985 óta dolgozott az óriásvállalatnál, amelyet 2015 óta irányított. Az idén októberben az igazgatótanács megfosztotta őt az elnöki posztjától, azóta csak vezérigazgatóként tevékenykedett, és akkor kinevezték David L. Calhount elnöknek.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×