Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A 2020-as amerikai elnökválasztásra készülő Donald Trump republikánus elnök szünetet tart beszéde közben a Mississippi állambeli Tupelóban tartott kampányrendezvényen 2019. november 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Halálbüntetés: keresztülhúzta a jog Donald Trump számítását

A legsúlyosabb büntetési mód marad tagállami hatáskörben, nem kerül országosba az Egyesült Államokban.

Az amerikai legfelsőbb bíróság elutasította helyi idő szerint péntek este a kormány kezdeményezését a halálbüntetés szövetségi szintű visszaállítására.

Szeptember elején vált ismertté, hogy a Fehér Ház halálbüntetést javasol a tömegmészárlások elkövetői számára. Donald Trump elnök mindig is a halálbüntetés híve volt. William Barr igazságügyi miniszter törvényjavaslat-csomagot készített elő már július óta a fegyvervásárlás és a fegyvertartás körülményeinek szigorítására és a tömegmészárlások elkövetőinek büntetési tételeire. Ennek részeként írták volna elő szövetségi szinten a halálbüntetés alkalmazását.

Szövetségi szinten 16 éve nincs halálbüntetés az Egyesült Államokban, az államok maguk határoznak arról, hogy saját igazságügyi rendszerükben alkalmazzák-e ezt. Mintegy 20 állam betiltotta a büntetést, mások moratóriumot vezettek be ellene.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×