Infostart.hu
eur:
358.89
usd:
309.09
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Catania, 2017. július 1.Ilegális bevándorlók az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex svéd felségjelű hajójának fedélzetén a szicíliai Catania kikötőjében 2017. július 1-jén. A mintegy 650 hajótörött migránst a Földközi-tengeren, a líbiai partok közelében vették a fedélzetre, kilenc vízbe fúlt társuk holttestével együtt. (MTI/EPA/Orietta Scardino)
Nyitókép: MTI/EPA/Orietta Scardino

Kilépési záradék is lesz a Földközi-tengeren felvett emberek elosztási mechanizmusában

Ha a mechanizmus bevezetése után nőne a programban résztvevő emberek száma, Berlin úgy értelmezné, hogy a mechanizmus szívó hatást kelt, ösztönzi az illegális migrációt.

Egy kilépési záradék is szerepel majd a Földközi-tengeren felvett emberek európai uniós tagállamok közötti szétosztására szolgáló ideiglenes menekültügyi mechanizmusról szóló megállapodásban, így bármelyik csatlakozó ország szabadon távozhat az együttműködésből - mondta szerdán Berlinben a német szövetségi belügyminisztérium szóvivője.

Steve Alter a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a tagállami belügyminiszterek október 8-i tanácskozásán bemutatandó elképzelés szerint az elosztási mechanizmushoz csatlakozó országok egyoldalúan, külön konzultáció nélkül felfüggeszthetik részvételüket.

Kiemelte, hogy legkevesebb 15 hónapra visszamenően vannak statisztikai adatok a Földközi-tengeren zajló migrációs folyamatokról, és

amennyiben az ideiglenes elosztási mechanizmus bevezetése után ezen adatokhoz képest jelentősen emelkedik a szétosztandó személyek száma, a német kormány felfüggeszti részvételét az együttműködésben.

Berlin a számok növekedését úgy értelmezné, hogy a mechanizmus szívó hatást kelt, ösztönzi az illegális migrációt - magyarázta a szóvivő.

A tervezetben az is szerepel, hogy a mechanizmusban résztvevő tagállamok haladéktalanul konzultációt kezdenek, ha jelentős mértékben emelkedik a szétosztandó személyek száma. A konzultáció idejére teljes egészében fel lehet függeszteni a mechanizmust.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő hozzátette: a berlini vezetés üdvözli az ügyben szeptemberben Máltán elért eredményeket, és reméli, hogy minél több európai partner csatlakozik majd az együttműködéshez.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Finnország közreműködésével kidolgozott német-francia-olasz-máltai javaslat szerint az elosztási mechanizmus fél évre szólna. A Földközi-tengeren felvett - az Európai Unióba a menekültügyi rendszer révén belépni igyekvő - embereket előre rögzített kvóták alapján kellene szétosztani az országok között. A kvótákat a máltai előkészítő tanácskozáson nem rögzítették, mert nem ismert a csatlakozó országok száma. Horst Seehofer német belügyminiszter egy korábbi bejelentése szerint országa a szétosztandó személyek 25 százalékát fogadná be. Franciaország szintén 25 százalékos részarányt vállalhat.

Berlin szerint a mechanizmus csupán rendszerré szervezi az utóbbi bő 15 hónapban követett gyakorlatot. Ez idő alatt Németország eseti megállapodások alapján 225 menedékkérőt vett át Olaszországtól.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×