eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az illegális bevándorlók egyike a dél-olaszországi Lampedusa közelében veszteglő Open Arms nevű spanyol civil mentőhajó fedélzetén 2019. augusztus 18-án. Előző nap este 27 kísérő nélküli kiskorú partra szállását engedélyezte Matteo Salvini olasz belügyminiszter. A mentőhajón még összesen 107 bevándorló maradt, akik több mint két hete várják sorsuk rendeződését.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Francisco Gentico

Két OECD-országban nőtt tavaly a menedékkérők száma

Miközben a menedékkérők célpontjának számító OECD-tagállamokban folyamatosan csökken a kérelmezők száma, Franciaországban és Spanyolországban jelentősen emelkedett tavaly - állapította meg a nemzetközi migrációról készített éves jelentésében a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD).

A világ legfejlettebb országait tömörítő párizsi székhelyű szervezet szerdán megjelent tanulmánya szerint a tavalyi 1,07 millió menedékkérelem csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor is 1,26 millióan kerestek menedéket a fejlett országban. A rekord 2015-ben és 2016-ban volt 1,65 millió kérelmezővel. A nem európai fejlett országokban 17, az európai OECD-tagállamokban pedig tíz százalékkal esett vissza tavaly a menedékkérők száma.

A csökkenő tendencia leginkább a menedékkérők legfőbb célpontjának számító OECD-tagországban, az Egyesült Államokban volt a legerősebb, ahol tavaly 254 ezer új kérelmet nyújtottak be, ami 77 ezerrel kevesebb mint 2017-ben. A szervezet kommentárja szerint ez nem kis részben a Donald Trump elnök által az illegális bevándorlással szembeni szigorúbb fellépést meghirdető politikának köszönhető. Az Egyesült Államokban a menedékkérelmek felét négy országból (Venezuela, Honduras, Guatemala, Salvador) érkező kérelmezők nyújtják be.

A tanulmány szerint az OECD-országokban összességében tapasztalt csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a három kiemelt célországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Németországban kevesebben nyújtottak be kérelmet. A tendenciát azonban részben ellensúlyozza az, hogy Spanyolországban 22 ezerrel, Franciaországban pedig 19 ezerrel többen kérelmeztek menekültstátuszt tavaly, mint az azt megelőző évben.

A jelentés két héttel azelőtt jelent meg, hogy a francia parlamentben először rendeznek vitát a bevándorlásról: a nemzetgyűlésben szeptember 30-án, a szenátusban pedig október 2-án.

A tavalyi csaknem 110 ezer kérelemmel Franciaország negyedik célországgá vált az OECD-országok rangsorában az Egyesült Államok, Németország (162 ezer) és Törökország (116 ezer) után.

A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) adatai szerint a menedékkérők számának jelentős emelkedését a szomszédos országokban elutasított, elsősorban afgán állampolgárságú menedékkérők és a vízumliberalizáció miatt Albániából és Grúziából nagy számban érkezők okozzák. A francia kormány az elmúlt hónapokban elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy annak ellenére, hogy az európai uniós csatlakozás jelöltjeként Albánia biztonságos országnak számít, tavaly 8261 albán állampolgár adott be menedékkérelmet Franciaországban, amivel Albánia a második legjelentősebb származási országnak számít a franciaországi menedékkérők listáján.

Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy párhuzamosan a menedékkérelmek számnak csökkenésével a regisztrált menekültek száma is csökkent, 28 százalékkal. Tavaly mintegy 700 ezer engedélyt adtak ki az OECD-országok hatóságai a 2016-os 900 ezerrel szemben. A munkavállalók engedélyezett bevándorlása ugyanakkor tavaly hat százalékkal növekedett a fejlett országokban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×