Infostart.hu
eur:
386.48
usd:
331.68
bux:
120593.4
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

Újra tárgyalnak a brexitről

Újraindult hétfőn, a húsvéti szünet után a konzervatív párti brit kormány és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt hetek óta tartó tárgyalássorozata a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról.

Az Európai Unióval novemberben elért brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet.

Ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a májusi EP-választásokon, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendeznék.

Ha a májusi határnapig nincs elfogadott brexit-megállapodás, és London az EP-választásokon sem lenne hajlandó részt venni, akkor a brit EU-tagság június 1-én megállapodás nélkül megszűnik.

Theresa May e hónap elején bejelentette, hogy a brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.

Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalássorozat kezdete előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val.

A konzervatív párti kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette, és az eddigi tárgyalások érdemi eredményt nem hoztak.

Starmer ugyanakkor az újabb egyeztetési forduló hétfői kezdete előtt kijelentette: a munkáspárti delegáció "most már ki akarja préselni" a konzervatív párti tárgyalóküldöttségből, hogy a kormány egyáltalán milyen módosításokra lenne hajlandó a patthelyzet feloldása végett.

A Downing Street szóvivője hétfőn úgy fogalmazott, hogy mindkét oldalnak kompromisszumkészséget kell mutatnia.

Theresa May hivatalának illetékese hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány továbbra is lát lehetőséget a helyzet megoldására.

Brandon Lewis, a Konzervatív Párt elnöke előző nap, a BBC televíziónak nyilatkozva hasonló véleményének adott hangot. Kijelentette: még mindig van idő arra, hogy a londoni parlament elfogadja a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást, és ebben az esetben Nagy-Britanniában nem kellene megtartani az európai parlamenti választásokat.

Lewis szerint a brit kormány elsődleges célja a brit EP-választások megtartásának elkerülése.

Hétfőn a Downing Street szóvivője alig burkolt utalást tett arra, hogy a brit parlament következő törvényhozási évadját megnyitó, rendszerint nyár elején esedékes királynői beszédet is elhalaszthatják addig, amíg a parlament nem fogadja el a kilépési megállapodást törvénybe iktató jogszabályt.

II. Erzsébet királynő minden parlamenti évad elején, a törvényhozás felső kamarájában, a Lordok Házában ismerteti kormánya következő évi törvényalkotási programját.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének hétfői nyilatkozata szerint azonban a brexit-megállapodás ratifikálása még a jelenlegi törvényalkotási menetrend részét képezi, és előbb ennek kell a végére jutni.

Címlapról ajánljuk
A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én
Felkészülés 2026

A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én

Teljes egészében felhő alapú infrastruktúrára épül a valasztas.hu honlap, amely így nagy terhelés esetén is garantálja a stabil és megbízható működést – mondta az InfoRádióban Nagy Attila. Az NVI elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt években kiiktatták a rendszerből azokat az elemeket, amelyek a korábbi választások során a szavazókörök zárásának a csúszásához vezettek vagy lassították a szavazatszámlálást.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×