Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők egyike Theresa May brit miniszterelnöknek öltözve egy Titanic című film egyik jelenetét adja elő a brit parlament épületénél 2019. január 15-én. A brit parlament alsóháza ezen a napon szavaz a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Nagy érvágást jelenthet a brit egyetemeken tanuló uniós diákoknak a brexit

A brexit miatt többet fizethetnek a magyar és más európai diákok, ha brit egyetemen akarnak tanulni. Bár erre számítani lehetett, arra már nem, hogy 2020-tól az EU-s diákok magasabb, "nemzetközi" tandíjra számíthatnak és elveszíthetik a hozzáférést a brit diákhitelhez. 

Éles bírálatok érik a brit kormányt, amiért a közelgő brexittel párhuzamosan megnehezíti majd az uniós állampolgár diákok Nagy-Britanniai tanulmányait.

A „nehezítés” abban áll, hogy EU-s diákoknak is a teljes, „nemzetközi” tandíjat kell fizetniük, ahogy azt már most teszik kínai, amerikai és más, a világ többi részéről érkező társaik. Emellett elveszítik azt a lehetőséget is, hogy brit diákhitelből finanszírozzák tanulmányaikat.

Bár még mindig nem világos, hogy mikor és egyáltalán kilép-e Nagy-Britannia az Európai Unióból, úgy tűnik az oktatási szektorra vonatkozó szabályozás már a távozásra készül.

Az idén, brit egyetemeken tanulmányokat kezdő európai diákok még annyit fizetnek, mint angol társaik, de az Oktatási Minisztérium arra készül, hogy már a jövő év elejétől megdrágítja tanulmányaikat.

A Buzzfeed portál azt állította: ezen túl, egy forrás szerint, a brit oktatási minisztérium a 2021-22-es tanévben mindenképp megvonja az EU-s diákoktól a lehetőséget, hogy csak annyit fizessenek, mint a brit tanulók – bár, az elképzeléseket még nem véglegesítették.

Tudósítók megjegyzik: a korábban belügyminiszterként dolgozó Theresa May brit miniszterelnök megpróbálja leszorítani a külföldi diákok számát.

May már korábban – a hírek szerint a Cameron-kormány egyetlen tagjaként – azért kardoskodott, hogy a bevándorlási adatokba számítsák bele a külföldi diákokat.

A brit kormány „hazai státuszt” adott az uniós diákoknak a 2019/2020-as tanévre, a nagyfokú autonómiával rendelkező Skócia kormánya pedig az ezt következő tanérve is megadta a kedvezményt.

A Buzzfeed szerint a brit kormány most arra készül, hogy 2021-től mindenképp megvonja a lehetőséget, hogy már most is igen magas, évi 10 000 fontos tandíjat fizethessék az egyéb külföldi diákokra kirótt, csillagászati költséghez képest. Egy szakértő úgy fogalmazott:

erkölcsileg nehezen lesz igazolható, hogy miért fizessen kevesebbet egy gazdag német, mint egy szegény indiai.

Az érvelés az, hogy a brexittel az uniós diákokra új bevándorlási szabályok vonatkoznak majd és mivel kevésbé valószínű, hogy az országban maradnak és vállalnak munkát, kevésbé valószínű az is, hogy visszafizetik a diákhitelt. Ezért többé nincs ok arra, hogy hazai státuszt tartsanak fenn számukra.

Jelenleg 135 ezer EU-s diák, köztük magyarok tanulnak a szigetország egyetemein

és a jelenlegi tanévben már 3 százalékkal visszaesett az arányuk, miközben a posztgraduális képzésre jelentkezők között 9 százalékkal csökkent az uniós diákok aránya.

Tudósítók szerint a londoni kormány tervei miatt válaszlépésekre számíthat az Európában tanuló 15 ezer brit diák is és az EU-s tanulókkal szembeni szigorítás kihathat a brit egyetemekre járó diákok számára, az egyetemek bevételére és így a brit diákok tandíjára is.

A brit egyetemi dolgozókat tömörítő szervezet szerint pedig a brit kormány azt üzeni a világnak: felhúzzák a felvonóhidat a külföldi diákok előtt.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×