Infostart.hu
eur:
350.28
usd:
302.03
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
A Combo nevű francia művész Theresa May brit miniszterelnököt (j) és Emmanuel Macron francia államfőt ábrázoló falfestménye Párizsban 2019. április 9-én.
Nyitókép: MTI/Thibault Camus

May belenyugodott, a britek mégis részt vesznek az EP-választáson

Mégsem próbálkozik a brexit kérdésében döntő újabb parlamenti vokssal a brit kormányfő – legalábbis ez szivárgott ki péntek reggel, ellentmondva a korábbi híreknek. Mindez azt jelenti, hogy a britek kénytelen lesznek részt venni az európai parlamenti választásokon.

Egészen csütörtök estig olyan híreket lehetett hallani Londonban, hogy Theresa May brit kormányfő arra készült: ismét, immár negyedszerre szavaztatja meg a parlamentet Nagy-Britannia és az Európai Unió kilépési egyezményéről.

A több oldalról támadott alku elfogadása azt jelentené, hogy a szigetország még május 22-én, az európai parlamenti választások előtt ki tudna lépni az EU-ból, anélkül, hogy meg kellene tartania a voksolást.

Az európai választást ellenzik a megrögzött brexitpártiak, mert a 2016-os népszavazás megcsúfolásának tartják és ellenzik az EU-ban is, mert attól tartanak, hogy az elhúzódó, de kilépéssel végződő brit tagság felforgatja a parlamenti viszonyokat és megzavarja a döntéshozatalt.

Péntek reggel a Financial Times viszont már azzal a hírrel jelent meg, hogy a miniszterelnök a jövő heti helyhatósági választások előtt mégsem kockáztatja meg a parlamenti szavazást, ahol háromszor már elbukott az egyezmény.

A lap szerint

kezd eloszlani az ellenzéki Munkáspárttal tervezett alku is Nagy-Britannia és az EU jövőbeli viszonyáról

– ezért cserébe támogatta volna a Labour a törvényhozásban Theresa May és Brüsszel egyezményét, lehetővé téve a rendezett, de „puha” brexitet.

Utóbbi azzal járt volna, hogy Nagy-Britannia vámunióban marad az EU-val, biztosítva az ír-északír határ szabad átjárhatóságát és igazodott volna az uniós környezetvédelmi, munkaügyi és egyéb előírásokhoz is. A Theresa May pártjában helyet foglaló keményvonalas brexithívők szerint azonban ez túl nagy ár és emiatt áll fenn továbbra is a törvényhozási patthelyzet. Azaz, ironikus módon a keményvonalasok mit sem akarnak jobban, mint hátat fordítani az EU-nak, de nem úgy, ahogyan azt May lehetővé tenné.

A Financial Times arra alapozta állítását, hogy a brexitegyezményről szóló szavazást nem lehetett megtalálni a brit alsóház jövőheti napirendi pontjai között.

A britek tehát európai parlamenti képviselőket fognak választani, és May most arra fog törekedni, hogy június 30-ig, azaz az új Európai Parlament alakulóüléséig átnyomja egyezményét a törvényhozáson. Ezzel el lehetne kerülni, hogy a megválasztott képviselők megkezdjék a munkát.

Közben a brit politikai vezetők ugyanazokat a frázisokat ismételgetik, amiket az utóbbi hónapokban már hallani lehetett. A megosztott konzervatívok egy része rendezett kilépést, mások azonnali távozást akarnak és dühíti őket, hogy EP-képviselőket kell választani.

„Hatalmas szégyen, hogy a parlament képtelen volt megvalósítani a népakaratot”

– mondta például Andrea Leadsom, a brit alsóház konzervatívpárti vezetője.

A Munkáspárt pedig azt mondja, hiába akart tárgyalni vele a kormány, semmiféle konkrét engedményt nem tett azért, hogy elnyerje a támogatását.

Theresa May a jelek szerint feladta reményét, hogy elkerülje az EP-választást, amelyen Konzervatív Pártja megalázó vereséget szenvedhet az újonnan alakult Brexit Párttól.

Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt az euró árfolyama

Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt az euró árfolyama

A forint 2021 szeptembere óta nem látott szintre erősödött: az euróval szembeni árfolyam pénteken 352 alá került, hétfőn hajnalban pedig már 351-ig kapaszkodott a hazai deviza. A hétfői erősödés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, az amerikai tőzsdék ralija pedig még tovább erősítette a nemzetközi kockázatvállalási kedvet. Donald Trump délután a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom megindulását is bejelentette, ami a geopolitikai kockázati prémiumok újabb csökkenését idézték elő. A jó hírek miatt a forint erősödése a nap közben is folytatódott, az euró jegyzése délután a 350-es szintet is leütötte, míg a dolláré a 301 forintos szintet közelítette meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×