Infostart.hu
eur:
365.3
usd:
312.62
bux:
133586.12
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
A brit parlament által közreadott, videofelvételről készült képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott alsóházi vitán Londonban 2019. március 12-én. A képviselőház a nap végén várhatóan ismét szavaz a Brexit-megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA

Akár kétéves halasztást is kérhet May

Theresa May brit miniszterelnök nem hivatalos értesülések szerint a brit EU-tagság megszűnésének "legalább" június végéig tartó elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb, akár kétévi halasztás lehetőségét is.

A Downing Street szóvivője keddi tájékoztatásában csak annyit közölt, hogy May még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt megírja a halasztás kezdeményezéséről szóló levelét Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének.

A miniszterelnöki hivatal illetékese a levél várható tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket, de azt hangsúlyozta, hogy

a kormányfő nem készül a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról hozott döntés visszavonására.

Theresa May 2017. március 29-én értesítette az Európai Bizottságot az 50. cikkely aktiválásáról. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő jövő pénteken lejár.

A jelenlegi törvényi állapot alapján brit idő szerint aznap 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnik, akkor is, ha addig nem sikerül elfogadtatni a kilépés feltételeiről szóló - a londoni alsóház által eddig kétszer nagy többséggel elvetett - megállapodást.

  • A határidő meghosszabbítására van lehetőség, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.
  • Az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést London saját szuverén jogán, egyoldalúan bármikor visszavonhatja, de ez a brexitfolyamat végét jelentené.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság kormányforrásokból származó értesülései szerint a keddi kabinetülésen komoly vita alakult ki a jövő pénteki kilépési határidő halasztásának hosszáról.

A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint Theresa May alapesetben június 30-ig terjedő halasztást fog kérni, de

a határidő két évig tartó halasztásának lehetőségét is nyitva akarja tartani, arra az esetre, ha rövid időn belül nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben a brexit feltételeiről szóló megállapodást.

A BBC forrásai szerint a hosszú halasztás lehetőséget a kormány Brexit-párti tagjai nagyon erőteljesen ellenezték a kabinetülésen.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a konzervatív frakció vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC beszámolója szerint különösen éles hangon bírálta kollégáit, kijelentve, hogy "ez már nem is egy brexitkormány, hanem egy bennmaradás-párti kormány".

Leadsom a kiszivárgó hírek szerint azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Királyság legkésőbb június 30-án, lehetőleg mindenféle megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból.

Stephen Barclay brexitügyi miniszter ugyanakkor a BBC rádiónak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a kormány a jövő héten ismét kísérletet tehet az EU-val novemberben elért kilépési megállapodás elfogadtatására az alsóházban.

John Bercow, az alsóház elnöke előző nap - óriási belpolitikai vihart kavaró döntéssel - egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy az először januárban, majd egy hete ismét nagy többséggel elutasított Brexit megállapodást "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze vitára és szavazásra.

Barclay ugyanakkor a keddi BBC-interjúban kijelentette: "a játékvezető döntését tiszteletben kell tartani", de

ha sikerül elegendő számú képviselőt megnyerni az egyezmény elfogadásának, akkor "meg lehet találni a módját" az újabb szavazás megtartásának.
Címlapról ajánljuk
Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula egy interjúban bejelentette, hogy a Polgári törvénykönyv szabályai alapján egy közjegyző előtt aláírt okiratban közérdekű kötelezettségvállalás tett, amelyben felajánlja a cégeinek tulajdonjogát és a magántőkealapokban lévő vagyonát az állam számára. A közokiratban Balásy négy cégről mond le: a Lounge Design, a Lounge Event és New Land Media Kft.-kben lévő 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről. Egyes cégeinek a számláit múlt hét hétfőn befagyasztották, amiről előre nem szóltak nekik, technikai hibákra hivatkoztak. Állítása szerint nagyságrendileg több tízmilliárd forintról van szó.

A Tisza Párt újabb fontos tisztségviselőket nevezett meg

Bujdosó Andrea frakcióvezető bejelentette a Tisza Párt parlamenti bizottsági elnökeit, miután korábban bemutatták az Országgyűlés tiszás alelnökeit is. A házelnököt és az alelnököket is a május 9-ei alakuló ülésen választják meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Fájdalmas igazság derült ki az áfacsökkentésről: gigantikus pénzek folynak el, és egyáltalán nem az jár jól, akire gondolnál

Fájdalmas igazság derült ki az áfacsökkentésről: gigantikus pénzek folynak el, és egyáltalán nem az jár jól, akire gondolnál

Az Európai Bizottság friss tanulmánya szerint a kedvezményes áfakulcsok csak akkor működnek hatékony szociálpolitikai eszközként, ha alapvető fogyasztási cikkekre – élelmiszerre, gyógyszerre, közüzemi költségekre – vonatkoznak, míg az éttermi vagy szálláshely-szolgáltatások kedvezményes adóztatása minimális újraelosztási hatással jár hatalmas költségvetési áron. Az elemzés különösen aktuális Magyarországon, ahol a hivatalba lépő Tisza-kormány lengyel mintára 27-ről 5 százalékra csökkentené az egészséges élelmiszerek áfáját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×