Infostart.hu
eur:
381.71
usd:
325.07
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
A brit parlament által közreadott, videofelvételről készült képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott alsóházi vitán Londonban 2019. március 12-én. A képviselőház a nap végén várhatóan ismét szavaz a Brexit-megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA

Akár kétéves halasztást is kérhet May

Theresa May brit miniszterelnök nem hivatalos értesülések szerint a brit EU-tagság megszűnésének "legalább" június végéig tartó elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb, akár kétévi halasztás lehetőségét is.

A Downing Street szóvivője keddi tájékoztatásában csak annyit közölt, hogy May még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt megírja a halasztás kezdeményezéséről szóló levelét Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének.

A miniszterelnöki hivatal illetékese a levél várható tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket, de azt hangsúlyozta, hogy

a kormányfő nem készül a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról hozott döntés visszavonására.

Theresa May 2017. március 29-én értesítette az Európai Bizottságot az 50. cikkely aktiválásáról. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő jövő pénteken lejár.

A jelenlegi törvényi állapot alapján brit idő szerint aznap 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnik, akkor is, ha addig nem sikerül elfogadtatni a kilépés feltételeiről szóló - a londoni alsóház által eddig kétszer nagy többséggel elvetett - megállapodást.

  • A határidő meghosszabbítására van lehetőség, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.
  • Az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést London saját szuverén jogán, egyoldalúan bármikor visszavonhatja, de ez a brexitfolyamat végét jelentené.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság kormányforrásokból származó értesülései szerint a keddi kabinetülésen komoly vita alakult ki a jövő pénteki kilépési határidő halasztásának hosszáról.

A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint Theresa May alapesetben június 30-ig terjedő halasztást fog kérni, de

a határidő két évig tartó halasztásának lehetőségét is nyitva akarja tartani, arra az esetre, ha rövid időn belül nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben a brexit feltételeiről szóló megállapodást.

A BBC forrásai szerint a hosszú halasztás lehetőséget a kormány Brexit-párti tagjai nagyon erőteljesen ellenezték a kabinetülésen.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a konzervatív frakció vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC beszámolója szerint különösen éles hangon bírálta kollégáit, kijelentve, hogy "ez már nem is egy brexitkormány, hanem egy bennmaradás-párti kormány".

Leadsom a kiszivárgó hírek szerint azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Királyság legkésőbb június 30-án, lehetőleg mindenféle megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból.

Stephen Barclay brexitügyi miniszter ugyanakkor a BBC rádiónak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a kormány a jövő héten ismét kísérletet tehet az EU-val novemberben elért kilépési megállapodás elfogadtatására az alsóházban.

John Bercow, az alsóház elnöke előző nap - óriási belpolitikai vihart kavaró döntéssel - egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy az először januárban, majd egy hete ismét nagy többséggel elutasított Brexit megállapodást "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze vitára és szavazásra.

Barclay ugyanakkor a keddi BBC-interjúban kijelentette: "a játékvezető döntését tiszteletben kell tartani", de

ha sikerül elegendő számú képviselőt megnyerni az egyezmény elfogadásának, akkor "meg lehet találni a módját" az újabb szavazás megtartásának.
Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon – mondta az InfoRádióban az ELTE emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint gazdasági okokból is fontos az USA-nak Grönland, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugranak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódik az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×