A macedón köztársasági elnök szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elfogadhatatlannak tartja a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról szóló, Görögország és Macedónia között egy nappal korábban létrejött megállapodást, ezért nem fogja azt törvényesíteni. A jobboldali elnök szerint a szociáldemokrata kormány nem törekedett arra, hogy minden párttal tárgyaljon a probléma megoldásáról, és hogy konszenzusra jusson a kérdésben.

"A megállapodás szövege megalázó"- vélekedett Ivanov, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy meg akarják változtatni az alkotmányt és minden olyan jogszabályt, amely az ország nevére vonatkozik.

Véleménye szerint "nem igazságos és nem hazafias lépés, hogy Görögország mindent megkap, amit a megegyezésért cserébe kért, Macedóniának viszont semmi sem jut".

"Ezzel a megállapodással az őseink egységes Macedóniára vonatkozó ígéretét tapossák sárba, és eltörlik az állam 27 éves történetét" - fogalmazott a macedón államfő.

Kiemelte: az európai uniós és NATO-tagság nem lehet igazolás egy "kártékony megállapodás aláírására".

Ivanov megismételte: nem írja alá a névváltoztatásról szóló egyezményt, ehelyett olyan megoldás mellett kardoskodik, amely minden macedón állampolgár érdekeit szolgálja. "A döntésem végleges, és semmilyen törvénnyel vagy zsarolással nem lehet azt megváltoztatni" - szögezte le.

A görögöket is megosztja Szkopje és Athén megállapodása arról, hogy ezentúl Észak-Macedóniának hívják az eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv államot - írta az AFP francia hírügynökség szerdán.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök jelentős diplomáciai győzelemnek nevezte a megállapodást, amelynek köszönhetően - szerinte - hatalmas történelmi lehetőség nyílik a barátságra, az együttműködésre és a kölcsönös fejlődésre a térségben. Zoran Zaev macedón kormányfő történelmi megoldásnak hívta az egyezményt.

Nem mindenki nyilatkozott azonban ilyen kedvezően Görögországban az új név elfogadásáról.

Az Új Demokrácia ellenzéki párt szerdán jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani Ciprasszal szemben a megállapodás miatt

- mondta a Reuters hírügynökségnek a párt egyik forrása. Ezt a segélycsomagok reformjáról csütörtökön folytatandó parlamenti vitát követően terjesztik elő - tette hozzá.

A görög ellenzéket vezető Kiriákosz Micotákisz konzervatív politikus határozottan bírálta a megállapodást, szerinte "a macedón nyelv és nép elismerése elfogadhatatlan nemzeti kapituláció". Micotákisz azt kérte szerdán a parlamenttől, hogy bocsássa szavazásra az új elnevezést még azelőtt, hogy az erről szóló megállapodást aláírja a két ország külügyminisztere. Hivatalosan meg nem erősített görög sajtóértesülések szerint erre a hét végén kerülhet sor a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál.

A csekély parlamenti többséggel rendelkező Ciprasznak kritikusai szerint nem áll hatalmában, hogy érvényt szerezzen a megállapodásnak, amelyet még koalíciós partnere, Panosz Kammenosz nacionalista politikus is elutasít.

A macedón és görög miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere várhatóan még a héten aláírja. Ezt követően a macedón és a görög törvényhozás elé kerül.

Miután a macedón parlament egyszerű többséggel ratifikálta azt, az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe lépjen. Amennyiben a macedón elnök nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot. Ezzel a huzavonával viszont értékes időt veszít Szkopje, és emiatt késhet az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás is, illetve az Európai Unió és a NATO is úgy dönthet, hogy amíg nem tisztázott a helyzet, nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal.

A bolgár külügyminisztérium szerdai közleményében üdvözölte a megállapodást, ugyanakkor figyelmeztetett: az egyezmény nem használható fel jövőbeni területi követelések érvényesítéséhez a térségben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a görög hivatali partnerével, Nikosz Kociasszal közösen Moszkvában tartott szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország támogatni fogja a megállapodást, ha az az összes érintett fél érdekeinek megfelel.