Viszonylag nagy meglepetés, hogy az előrejelzésekhez képest sokkal kevesebb mandátumot kapott Emmanuel Macron pártja – mondta a Franciaország-szakértő, aki szerint ennek több oka lehet.
Egyrészt megváltozott a szavazói magatartás, ami egy régi tendenciának a következménye: belefáradtak a szavazók a folyamatos szavazásba. Emellett mivel szinte biztosnak látszott a győzelem, sem a tradicionális pártok, sem Macron pártjának szavazói nem voltak mozgósítva arra, hogy elmenjenek szavazni. Ez biztosan hozzájárult ahhoz, hogy rekord alacsony volt a részvétel – véli Szűcs Anita.
Másrészt ott van a bizonytalanság és bizalmatlanság: nem lehet tudni, hogy Macron pontosan milyen programot és hogyan fog megvalósítani, még akkor sem, ha nagyon világos elnöki programja volt – folytatta.
„Harmadrészt pedig maguk a franciák is büntették a tradicionális pártokat: az első fordulóban nagyon sokan nem mentek el szavazni azok közül, akik alapvetően a régi, tradicionális pártokra szavaztak” - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Hozzátette: a szocialista pártnak teljes egészében újra kell építenie magát. Most az a tét a baloldalon, hogy ki lesz Macron baloldali ellenzéke.
„De a jobboldalon is óriási a veszteség a várakozásokhoz képest.
A jobboldal már a zsebében tudhatta ezt a győzelmet, ahhoz képest most alig kaptak 146 helyet a parlamentben. Eszerint a jobboldalt is nagyon erőteljesen büntette a saját középszavazó-tábora” - véli Szűcs Anita.
A Franciaország-szakértő hozzátette: nagy vita van most arról, hogy az alacsony részvétel mellett vajon valódi képviseleti kormányt tud-e csinálni Macron.
„Ez egy legitim kormány, de kérdés, hogy milyen politikai ereje lesz”
- hangsúlyozta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Lesz elég mozgástere Macronnak
A francia elnök szabadon dönthet majd az általa képviselni kívánt kül- és Európa-politikáról, mivel hagyományosan nagy az önálló mozgástere – mondta Feledy Botond külpolitikai elemző az InfoRádiónak.
A felhatalmazás mértéke önmagában nagyon fontos szempont, bár ezt a rekordalacsony ráta egy kicsit biztosan megtépázza – mondta a külpolitikai elemző.
„Ugyanakkor a francia elnöknek hagyományosan nagy az önálló mozgástere a külpolitikai döntéshozatalban.
Vagyis Macron saját ötletei, illetve közvetlen saját elnöki köre, tanácsadói is mindenképpen fognak tudni érvényesülni, amikor külpolitikáról, illetve Európa-politikáról lesz szó” - véli Feledy Botond.
A centrista Köztársaság Lendületben (LREM) és szövetségese, a szintén centrista Francois Bayrou vezette Demokrata Mozgalom (MoDem) a francia belügyminisztérium vasárnap éjjeli adatai szerint 341 mandátumot szerzett az 577 fős törvényhozásban, ami jóval több, mint az abszolút többség biztosításához elegendő 289 hely.
A csaknem végleges eredmények szerint a francia választópolgárok 56,83 százaléka azonban nem ment el szavazni.
Hozzátette: kérdés, hogy a szeptemberi választások után vajon a német-szocialisták mennyire fognak tudni megerősödni.
Ezzel párhuzamosan pedig Angela Merkel is kifejezetten a legközelebbi partnernek tekinti Macront – folytatta a külpolitikai elemző.
Ezért Feledy Botond úgy látja, várhatóan el fog indulni az a francia-német elképzelés, ami szerint a Párizs-Berlin tengely megerősödésével Európa újraindulhat.
„A feszültség hagyományosan gazdasági a két ország között. Kérdés, hogy mit fog Macron bevállalni belpolitikai szinten azért, hogy a németekkel a külpolitikai-Európa-politikai kapcsolatot jó szintre tudja hozni” - világított rá a külpolitikai elemző.
Azt, hogy többsebességes Európai Unió várható, már kimondták a Versaille-i csúcson, illetve több korábbi alkalommal is.
Abszolút elképzelhető, hogy a két vezető támogatni fogja azt, hogy egyes országok megerősített együttműködésben továbbmenjenek, mint más országok
– véli Feledy Botond.