eur:
394.1
usd:
365.27
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Kérdés, hogy mire lesz elég Macron győzelme

Kérdés, hogy mire lesz elég Macron győzelme

A francia törvényhozási választáson vasárnap – amely az elnök mögött álló párt győzelmét hozta – rekord alacsony, 43 százalékos volt a részvétel. Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint éppen ezért kérdés, hogy Emmanuel Macron valódi képviseleti kormányt tud-e létrehozni.

Viszonylag nagy meglepetés, hogy az előrejelzésekhez képest sokkal kevesebb mandátumot kapott Emmanuel Macron pártja – mondta a Franciaország-szakértő, aki szerint ennek több oka lehet.

Egyrészt megváltozott a szavazói magatartás, ami egy régi tendenciának a következménye: belefáradtak a szavazók a folyamatos szavazásba. Emellett mivel szinte biztosnak látszott a győzelem, sem a tradicionális pártok, sem Macron pártjának szavazói nem voltak mozgósítva arra, hogy elmenjenek szavazni. Ez biztosan hozzájárult ahhoz, hogy rekord alacsony volt a részvétel – véli Szűcs Anita.

Másrészt ott van a bizonytalanság és bizalmatlanság: nem lehet tudni, hogy Macron pontosan milyen programot és hogyan fog megvalósítani, még akkor sem, ha nagyon világos elnöki programja volt – folytatta.

„Harmadrészt pedig maguk a franciák is büntették a tradicionális pártokat: az első fordulóban nagyon sokan nem mentek el szavazni azok közül, akik alapvetően a régi, tradicionális pártokra szavaztak” - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Hozzátette: a szocialista pártnak teljes egészében újra kell építenie magát. Most az a tét a baloldalon, hogy ki lesz Macron baloldali ellenzéke.

„De a jobboldalon is óriási a veszteség a várakozásokhoz képest.

A jobboldal már a zsebében tudhatta ezt a győzelmet, ahhoz képest most alig kaptak 146 helyet a parlamentben. Eszerint a jobboldalt is nagyon erőteljesen büntette a saját középszavazó-tábora” - véli Szűcs Anita.

Kérdés, hogy mire lesz elég Macron győzelme

A Franciaország-szakértő hozzátette: nagy vita van most arról, hogy az alacsony részvétel mellett vajon valódi képviseleti kormányt tud-e csinálni Macron.

„Ez egy legitim kormány, de kérdés, hogy milyen politikai ereje lesz”

- hangsúlyozta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Lesz elég mozgástere Macronnak

A francia elnök szabadon dönthet majd az általa képviselni kívánt kül- és Európa-politikáról, mivel hagyományosan nagy az önálló mozgástere – mondta Feledy Botond külpolitikai elemző az InfoRádiónak.

A felhatalmazás mértéke önmagában nagyon fontos szempont, bár ezt a rekordalacsony ráta egy kicsit biztosan megtépázza – mondta a külpolitikai elemző.

„Ugyanakkor a francia elnöknek hagyományosan nagy az önálló mozgástere a külpolitikai döntéshozatalban.

Vagyis Macron saját ötletei, illetve közvetlen saját elnöki köre, tanácsadói is mindenképpen fognak tudni érvényesülni, amikor külpolitikáról, illetve Európa-politikáról lesz szó” - véli Feledy Botond.

A centrista Köztársaság Lendületben (LREM) és szövetségese, a szintén centrista Francois Bayrou vezette Demokrata Mozgalom (MoDem) a francia belügyminisztérium vasárnap éjjeli adatai szerint 341 mandátumot szerzett az 577 fős törvényhozásban, ami jóval több, mint az abszolút többség biztosításához elegendő 289 hely.


A csaknem végleges eredmények szerint a francia választópolgárok 56,83 százaléka azonban nem ment el szavazni.

Hozzátette: kérdés, hogy a szeptemberi választások után vajon a német-szocialisták mennyire fognak tudni megerősödni.

Ezzel párhuzamosan pedig Angela Merkel is kifejezetten a legközelebbi partnernek tekinti Macront – folytatta a külpolitikai elemző.

Ezért Feledy Botond úgy látja, várhatóan el fog indulni az a francia-német elképzelés, ami szerint a Párizs-Berlin tengely megerősödésével Európa újraindulhat.

„A feszültség hagyományosan gazdasági a két ország között. Kérdés, hogy mit fog Macron bevállalni belpolitikai szinten azért, hogy a németekkel a külpolitikai-Európa-politikai kapcsolatot jó szintre tudja hozni” - világított rá a külpolitikai elemző.

Azt, hogy többsebességes Európai Unió várható, már kimondták a Versaille-i csúcson, illetve több korábbi alkalommal is.

Abszolút elképzelhető, hogy a két vezető támogatni fogja azt, hogy egyes országok megerősített együttműködésben továbbmenjenek, mint más országok

– véli Feledy Botond.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×