INFORÁDIÓ 
2020. május 28. csütörtök
Csanád, Emil

jakab ferenc

koronavírus

virológus

dr. Jakab Ferenc virológus

Jakab Ferenc: nem most kell pezsgőt bontani, a vírus még köztünk cirkulál

Továbbra is csak a távolságtartási szabályok betartása az egyetlen védekezési mód a koronavírus ellen – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára. A kutatási akciócsoport vezetője beszélt arról, hogy mi lehet előbb, ellenszer vagy oltás, hogy megoldás-e a természetes nyájimmunitás és arról is, hogy vajon a napsütés és a BCG-oltás segít-e a fertőzés elkerülésében.

Jakab Ferenc interjúja az Arénában
 

Március elején, amikor itt volt a stúdióban, három forgatókönyvet említett a járvány jövőjéről: az egyik, hogy nem jön vissza, a másik, hogy ősszel visszajön, a harmadik meg, hogy el sem megy, hanem végig velünk marad és fertőzni fog. Két hónap telt el, most melyik forgatókönyv látszik legvalószínűbbnek?

A három forgatókönyvet most is tartom. Az elsőnek az esélyét, hogy eltűnik, és soha többet nem látjuk, nagyon alacsonynak érzem. Talán a második az, amelyre mindenki a legjobban számít, hogy most a járvány egy picit csökken, majd jön egy következő hullám. Az európai és az amerikai virológusszakértők is ezen az állásponton vannak. Sajnos a harmadik szcenárió is abszolút reális, hogy a hatékony oltás eléréséig folyamatosan fertőzni fog és kisebb járványokat okoz.

Ha a harmadik forgatókönyvvel számolunk, akkor mivel védekezhetünk a legjobban a megbetegedés ellen?

Sem hatékony terápia, sem hatékony gyógyszer, sem hatékony vakcina nem áll rendelkezésre jelen pillanatban, bár nagyon ígéretes kezdemények vannak. Addig egyetlenegy jó védekezési mód lehet: a társadalmi és egészségügyi, járványügyi szabályok betartása. Egy ilyen világjárvány megváltoztatja az emberek egymáshoz fűződő viszonyát. Kinevettek, amikor február-március környékén folyamatosan mondtuk, hogy meg kell változtatni bizonyos társadalmi szokásokat, például az üdvözlés szokásait, nem kell mindig puszit adni, kerülni lehet a kézfogást, és igazunk lett. Valamelyest ezzel kordában lehet tartani a fertőzéseket, de jelen pillanatban más hatékony módunk nincs.

Mi az a legfontosabb tudás, amit ezalatt a két hónap alatt a világ tudományos közössége az új vírusról megtudott?

A vírus genetikai állományától a fertőzési mechanizmusán, az általa kiváltott klinikai tünetek és sejtszintű válaszmechanizmusokon át az immunrendszer válaszáig mindent kutattunk, mindent vizsgáltunk, és mivel rohamtempóban történtek a kutatások, valóban nagyon sok mindent megtudtunk róla, szinte mindent. A legfontosabb kísérletek és kutatások most a speciális terápia-, gyógyszer- és vakcinafejlesztés irányába kell hogy menjenek, mert még mindig vallom azt, hogy ennek a járványnak a teljes megállítására nagy valószínűséggel ez lesz a megoldás.

Melyik a fontosabb, a vakcina vagy a vírusellenes gyógyszer megtalálása?

Két külön dologról beszélünk. A vakcinázási programban meggátoljuk azt, hogy egyáltalán a vírus megfertőzzön minket. A gyógyszert akkor adjuk, amikor már valaki beteg, vírusfertőzött, és azt szeretnénk, hogy súlyos, életveszélyes állapotba ne kerüljön a beteg, gyorsabban legyőzze a kórokozót. Mind a két irány nagyon fontos. Jelen pillanatban a gyógyszertesztek ígéretesebbek, előbb hozhatnak jó eredményt. Amikor hatóanyagtesztekről beszélünk, alapvetően két típusról beszélünk. Az egyik, amikor újonnan szintetizáló hatóanyagokkal kísérletezünk a laboratóriumban. Ez mire gyógyszerként a patikák polcaira kerül, nagyon sok idő és hosszas engedélyezési folyamat. A másik csoport a már meglévő, úgynevezett gyógyszerkincsnek az újragondolása. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek engedéllyel rendelkeznek, klinikai kísérletbe, vizsgálatba bevonták már egyszer őket, hiszen valamilyen más betegség ellen használják. Ennek megfelelően az engedélyezési procedúrája és a kipróbálása is sokkal gyorsabb lehet, ha laboratóriumi körülmények között bebizonyosodik, hogy a koronavírus csökkentésére vagy kezelésére is alkalmas. A harmadik irány a vakcinafejlesztés, ami egy sokkal hosszabb folyamat, ott is rengeteg a laboratóriumi vizsgálat, utána állatkísérletek, majd a humán fázis, egyes, kettes, hármas klinikai vizsgálatok, végül egy iszonytatóan hosszú engedélyezési procedúra. Ez azért egy sokkal hosszabb folyamat.

Gyógyszerfejlesztésben mi látszik a legbiztatóbbnak?

Folyamatosan érkeznek újabb és újabb ígéretes gyógyszerek. Hármat lehet kiemelni, ami jobban forog, a tudományban is meg a hétköznapokban is. Az egyik klorokin vagy annak hidroxiklorokin-származéka, ez egy maláriaellenes szer volt. A másik favipiravir, ami szintén egy antivirális készítmény, a harmadik pedig remdesivir. Persze vannak még más gyógyszerek is, amiről hallunk, de az az igazság, hogy egyértelműen egyikről sem lehet megállapítani, hogy jók-e. Vannak klinikai tanulmányok, amelyek azt mondják, hogy tényleg meggyógyultak tőle a betegek, és vannak tanulmányok, amelyek azt mondták, hogy az alkalmazása életveszélyes. Nagyon sok mindentől függ a hatásossága, milyen mennyiségben adagoljuk, milyen fázisban, hogyan adjuk a betegnek. Vannak érvek, ellenérvek mindegyik szer mellett és ellen, majd meglátjuk, hogy melyik lesz hatékony. Ahogy a kutatás megy előre, újabb és újabb szerek kerülnek napvilágra, amelyek potenciálisan jók lehetnek.

Az látszik már, hogy mire lehetnek potenciálisan jók, mert a koronavírus többfajta szerv megbetegedését okozni látszik, nemcsak a tüdőét?

Az attól is függ, hogy milyen fázisban adjuk. A gyógyszert lehet adni a korai, enyhe tünetes fázisban, a középsúlyos szakaszban vagy akár már a lélegeztetőgép előtti állapotban is. A már a lélegeztető gépre került súlyos állapotú betegeknél nagyon erős az úgynevezett citokinvihar, ami egy vírus által generált túlreagálása az immunrendszernek, és az okoz olyan gyulladásos folyamatokat, ebben az esetben már nem is a vírust kell leküzdeni, hanem citokinvihar ellen kell küzdeni. Számtalan olyan gyógyszer van, amelynek a célja citokinvihar megállítása vagy csökkentése. Mi is dolgozunk olyan gyógyszeren, amely citokinvihar csökkentését célozza, nem is ténylegesen a vírusinfekciót.

A vírus elleni oltás kifejlesztéséhez mi hiányzik még? Mi az, amit nem tudnak a vírusról ahhoz, hogy legyen ellene oltás?

Nagyjából mindent tudunk, de nem ez a lényeges. Ami, mondjuk, a laboratóriumban működik, lehet, hogy még az állatkísérleteknél is működni fog, de számtalan olyan eset volt, amikor elindultak a humán kísérletek, és azt látták, hogy hoppá, az emberi szervezet nem így reagál rá. Jelen pillanatban 10-12 ígéretes vakcinafejlesztés van, ezek közül már három-négy, talán öt is klinikai vizsgálati szakaszban van. Meglátjuk, hogy ezek hogyan fognak muzsikálni, amikor ténylegesen a humán szervezetbe adják őket.

Attól nem kell tartani, hogy ha lesz koronavírus elleni vakcina, akkor éppen az fog megfertőzni valakit?

Egyáltalán nem. A gyengített kórokozókat, vírust tartalmazó vakcinákat nem preferálják már, a modern technológiák alkalmazásával és a rengeteg előírás és szabály, klinikai vizsgálat és engedélyeztetés miatt elképzelhetetlen, tehát ettől abszolút nem kell félni.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: Gűth Ervin
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018