Infostart.hu
eur:
363.95
usd:
319.79
bux:
0
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Emelt az Európai Központi Bank, évtizedek óta nem látott szinteken a kamatlábak

A döntés megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően

  • az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,00 százalékra,
  • az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,25 százalékra és
  • a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,50 százalékra emelkedik 2023. június 21-i hatállyal.

A hvg.hu megjegyzi: a refinanszírozási kamatláb 4 százalékos szintje a legmagasabb szint a 2008-as pénzügyi válság óta, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 22 éves csúcsra, 3,5 százalékra emelkedett.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, májusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció csökkenőben van, de a prognózis szerint túl sokáig túl magasan marad. A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához.

A közlemény szerint a júniusi makrogazdasági prognózis alapján a szakértők arra számítanak, hogy

a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3,0 százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz.

A szakértők az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózist különösen az idei és a jövő évre felfelé módosították, aminek hátterében a múltbeli felfelé irányuló meglepetések és a teherbíró munkaerőpiac kapcsán a dezinflációs folyamat sebességét érintő hatások állnak. Most arra számítanak, hogy a maginfláció 2023-ban eléri az 5,1 százalékot, mielőtt 2024-ben 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,3 százalékra esik. A szakértők kismértékben lefelé módosították az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Jelenleg 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben 1,5 százalékos, 2025-ben pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

Címlapról ajánljuk
Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.

Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede felvételt nyert.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték a tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték a tőzsdéket

Erős eladói nyomás alakult ki péntek reggel a tőzsdéken, miután a közel-keleti konfliktus eszkalációja 100 dollár fölé hajtotta a Brent árfolyamát, ismét felerősítve az inflációs és kamatemelési félelmeket. Ázsiában a technológiai részvények vezették az esést, a japán Nikkei közel 3, a dél-koreai Kospi pedig csaknem 4 százalékkal került lejjebb. A hangulatot Donald Trump új vámintézkedései is rontják, miközben a vállalati fronton az Intel vártnál jobb gyorsjelentése jelent némi pozitívumot. Makroadatok szempontjából a befektetők ma elsősorban az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexekre figyelnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×