Infostart.hu
eur:
384.67
usd:
329.43
bux:
115886.89
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Emelt az Európai Központi Bank, évtizedek óta nem látott szinteken a kamatlábak

A döntés megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően

  • az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,00 százalékra,
  • az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,25 százalékra és
  • a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,50 százalékra emelkedik 2023. június 21-i hatállyal.

A hvg.hu megjegyzi: a refinanszírozási kamatláb 4 százalékos szintje a legmagasabb szint a 2008-as pénzügyi válság óta, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 22 éves csúcsra, 3,5 százalékra emelkedett.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, májusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció csökkenőben van, de a prognózis szerint túl sokáig túl magasan marad. A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához.

A közlemény szerint a júniusi makrogazdasági prognózis alapján a szakértők arra számítanak, hogy

a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3,0 százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz.

A szakértők az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózist különösen az idei és a jövő évre felfelé módosították, aminek hátterében a múltbeli felfelé irányuló meglepetések és a teherbíró munkaerőpiac kapcsán a dezinflációs folyamat sebességét érintő hatások állnak. Most arra számítanak, hogy a maginfláció 2023-ban eléri az 5,1 százalékot, mielőtt 2024-ben 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,3 százalékra esik. A szakértők kismértékben lefelé módosították az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Jelenleg 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben 1,5 százalékos, 2025-ben pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: a versenyképesség alapja az energiabiztonság, illetve az alacsony adók

Nagy Márton: a versenyképesség alapja az energiabiztonság, illetve az alacsony adók

A fogyasztásalapú gazdaság nem marad örökké, jövőre visszatérünk a beruházásokhoz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a gazdaságot nem volt szabad recesszióba engedni, a víz felett kellett tartani. Az árrésstopok jövője nagy kérdés szerinte, az AI pedig új egyensúlyt hoz a munkaerőpiacra. Beszélt a paksi bővítésről és a reptéri gyorsvasútról is.

Ki hol takarítsa a havat? Hosszú távon maradhatnak az árrésstopok – Kormányinfó

Mukics Dániel katasztrófavédelmi szóvivő is a csütörtöki Kormányinfó vendége volt. Rajta kívül Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tájékoztatta a nyilvánosságot. Számos kérdés irányult a hóhelyzet kezelésére, illetve a hideggel kapcsolatos teendőkre, de Magyar Péter, az ukrajnai EU-integráció ügye és Vitályos Eszter facebookos hókotrója is számot tartott újságírói érdeklődésre.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×