Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
314.77
bux:
150533.62
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Emelt az Európai Központi Bank, évtizedek óta nem látott szinteken a kamatlábak

A döntés megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően

  • az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,00 százalékra,
  • az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,25 százalékra és
  • a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,50 százalékra emelkedik 2023. június 21-i hatállyal.

A hvg.hu megjegyzi: a refinanszírozási kamatláb 4 százalékos szintje a legmagasabb szint a 2008-as pénzügyi válság óta, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 22 éves csúcsra, 3,5 százalékra emelkedett.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, májusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció csökkenőben van, de a prognózis szerint túl sokáig túl magasan marad. A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához.

A közlemény szerint a júniusi makrogazdasági prognózis alapján a szakértők arra számítanak, hogy

a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3,0 százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz.

A szakértők az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózist különösen az idei és a jövő évre felfelé módosították, aminek hátterében a múltbeli felfelé irányuló meglepetések és a teherbíró munkaerőpiac kapcsán a dezinflációs folyamat sebességét érintő hatások állnak. Most arra számítanak, hogy a maginfláció 2023-ban eléri az 5,1 százalékot, mielőtt 2024-ben 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,3 százalékra esik. A szakértők kismértékben lefelé módosították az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Jelenleg 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben 1,5 százalékos, 2025-ben pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató
percről percre

Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató

A Paksi Atomerőmű vízállás miatt kialakult nehéz helyzete kezelését tartja fókuszban a kormány, ennek megfelelően a Duna partján fekvő város témájában tartja heti tájékoztató sajtótájékoztatóját a hétközi kormányülést követően a kabinet. Tartson velünk percről percre!
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Az Invest friss adásában a nyári uborkaszezon helyett nagyon is éles tőkepiaci témák kerültek elő: AI-adatközpontok, túlfeszített növekedési sztorik és egyre drágább finanszírozási körök. Nagy Viktor és Vidovszky Áron abból indultak ki, hogy a magyarországi aszály és a folyók vízhozama nemcsak az atomerőművek vagy akkumulátorgyárak, hanem a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok szempontjából is kulcskérdéssé válhat. A Tisza és a Duna példáján keresztül jól látszik, hogy az energia- és vízigény egyre inkább összekapcsolódik: ahol nincs elég hűtővíz vagy villamos energia, ott a következő nagy ipari és technológiai beruházások is falakba ütközhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×