Infostart.hu
eur:
363.93
usd:
316.22
bux:
147365.12
2026. augusztus 4. kedd Dominika, Domonkos
Nyitókép: Pexels.com

Elfogyott a magyar málna, a tűréshatáron túl jár az ára

A három-négyezer forintos kilónkénti árnál valószínűleg már nem lesz olcsóbb a málna. Jelentősen visszaesett a termesztés Magyarországon, már a hazai igényeket sem fedezi.

Az 1990-es években még 27 ezer tonna málna termett egy évben Magyarországon, ma azonban már alig ezer tonnát szednek le a termelők évente, kevesebb mint 200 hektár területen. Ennek okairól Hunyadi István, a FruitVeb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt az InfoRádiónak.

Egyrészt a klimatikus változások már nem igazán teszik lehetővé, hogy a hazánkban használt fajtákkal rentábilisen lehessen dolgozni, ugyanis a málna hidegebb éghajlatra való gyümölcs, nem szereti a nagyon meleg periódusokat. Másrészt

egyre nehezebb megtalálni a megfelelő minőségű és mennyiségű munkást a betakarítási feladatok elvégzéséhez.

Hunyadi István nem tartja elképzelhetőnek, hogy Magyarországon teljesen megszűnjön a málnatermesztés, annak a lehetőségét viszont nem zárja ki, hogy még tovább csökken az itthon megtermelt mennyiség. Szerinte az új termesztéstechnológiával, a fólia alatt termelt málnával próbálkozó termesztők tarthatják életben a termelést.

Hozzátette: miután három-négyezer forintos kilónkénti árakat lehet látni, jellemzően már csak 125 vagy 250 grammos kiszerelésben értékesítik a málnát, de még annak is igen „húzós” az ára. Bár újabb csillagászati áremelkedésre nem számít a szakember, hiszen van egy lélektani határ, ami felett már nem lehet értékesíteni a terméket, de az biztosra vehető, hogy

nem lesz olcsóbb és ebben az árkategóriában fog maradni.

Mivel a Magyarországon megtermelt málna nem fedezi a hazai igényeket, ezért Chiléből, Peruból, Olaszországból, valamint Spanyolországból érkező málnák kerülnek a magyar boltok polcaira.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csörnyei Géza: az 50-60 éves budapesti vízvezetékek az élettartamuk végére jutottak

Csörnyei Géza: az 50-60 éves budapesti vízvezetékek az élettartamuk végére jutottak

A fővárosi vízhálózat átlagéletkora 50 év felett van, de nem a 100 évnél idősebb vezetékekkel van a legtöbb probléma – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója. Beszélt arról is, hogy ezek a vízcsövek rosszul bírják a kánikulai időszakok többletterhelését.

Itt a vége a forróságnak – mutatjuk

Ugyan a következő egy-két nap még kitart, tovább fokozódik a forróság, de már egyre biztosabban kijelenthető, hogy péntekre mérséklődik a hőség. Csapadék azonban továbbra is inkább csak lokálisan valószínű. Kedden 41 fok is lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.08.04. kedd, 18:00
Gerendai Károly
a Sziget Fesztivál főszervezője
Tényleg a JÉGER-rendszer miatt száradnak ki a magyar földek? Megszólaltak a meteorológusok

Tényleg a JÉGER-rendszer miatt száradnak ki a magyar földek? Megszólaltak a meteorológusok

Hőhullám tombol jelenleg Magyarországon, az extrém magas hőmérséklet mellett pedig az aszály mára már súlyos mezőgazdasági károkat okoz. Az elmúlt időszakban a nyilvánosságban azonban egyre gyakrabban merül fel érvként, hogy az országos szinen műküdő JÉGER jégkármérséklő rendszer lehet felelős a szárazságért. Egy ötezer gazdálkodót bevonó felmérés alapján a válaszadók 66 százaléka a rendszer leállítását kérte, így az Agrárminisztérium több megyében leállítja a rendszer működését. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a döntés nem tudományos állásfoglaláson alapul: szeretnék a jövőben megvizsgálni a rendszer működésének hatékonyságát. A Portfolio-nak nyilatkozó meteorológusok szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján sem a rendszer csapadékcsökkentő hatása, sem a jégkár elleni hatékonysága nem igazolható egyértelműen. A működési adatokból az is kiolvasható, hogy a JÉGER-rendszer generátorait évről évre kevesebbet használják, amely az egyre szárazabb klímával állhat összefüggésben. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szárazodás évek óta tartó, fokozódó probléma, amelyet elsősorban a klímaváltozás és a nem megfelelő vízgazdálkodás okoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×