Infostart.hu
eur:
385.6
usd:
331.45
bux:
121722.21
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Nyitókép: Pexels.com

Elfogyott a magyar málna, a tűréshatáron túl jár az ára

A három-négyezer forintos kilónkénti árnál valószínűleg már nem lesz olcsóbb a málna. Jelentősen visszaesett a termesztés Magyarországon, már a hazai igényeket sem fedezi.

Az 1990-es években még 27 ezer tonna málna termett egy évben Magyarországon, ma azonban már alig ezer tonnát szednek le a termelők évente, kevesebb mint 200 hektár területen. Ennek okairól Hunyadi István, a FruitVeb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt az InfoRádiónak.

Egyrészt a klimatikus változások már nem igazán teszik lehetővé, hogy a hazánkban használt fajtákkal rentábilisen lehessen dolgozni, ugyanis a málna hidegebb éghajlatra való gyümölcs, nem szereti a nagyon meleg periódusokat. Másrészt

egyre nehezebb megtalálni a megfelelő minőségű és mennyiségű munkást a betakarítási feladatok elvégzéséhez.

Hunyadi István nem tartja elképzelhetőnek, hogy Magyarországon teljesen megszűnjön a málnatermesztés, annak a lehetőségét viszont nem zárja ki, hogy még tovább csökken az itthon megtermelt mennyiség. Szerinte az új termesztéstechnológiával, a fólia alatt termelt málnával próbálkozó termesztők tarthatják életben a termelést.

Hozzátette: miután három-négyezer forintos kilónkénti árakat lehet látni, jellemzően már csak 125 vagy 250 grammos kiszerelésben értékesítik a málnát, de még annak is igen „húzós” az ára. Bár újabb csillagászati áremelkedésre nem számít a szakember, hiszen van egy lélektani határ, ami felett már nem lehet értékesíteni a terméket, de az biztosra vehető, hogy

nem lesz olcsóbb és ebben az árkategóriában fog maradni.

Mivel a Magyarországon megtermelt málna nem fedezi a hazai igényeket, ezért Chiléből, Peruból, Olaszországból, valamint Spanyolországból érkező málnák kerülnek a magyar boltok polcaira.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Örömteli évük volt tavaly a magyar befektetési alapoknak, egy év alatt 16,4%-kal nőtt a BAMOSZ-tagok kezelt vagyona, így mostanra átlépte a 20 800 milliárd forintot. A legnagyobb ugrást az árupiaci alapok produkálták egy laza négyszereződéssel, az abszolút hozamú alapok vagyona 42%-kal nőtt, míg a kötvény- és ingatlanalapok esetében stagnálásról beszélhetünk, a pénzpiaci alapok pedig egyenesen veszítettek az értékükből. A hozamokat látva az ügyfelek érezhetnek némi elégedetlenséget: a szektor egésze pontosan akkora hozamot termelt, mint az állampapír-index, miközben például a magyar tőzsde 40%-ot szárnyalt. Persze az egyes alapkategóriák közt nagy különbségek vannak, az árupiaci alapok 30% fölötti hozammal zárták az évet, míg a legnagyobb súlyú kategória alig 2,6%-os hozamot tud felmutatni a 3,3%-os infláció időszakában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×