Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
327.98
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Pexels.com

Elfogyott a magyar málna, a tűréshatáron túl jár az ára

A három-négyezer forintos kilónkénti árnál valószínűleg már nem lesz olcsóbb a málna. Jelentősen visszaesett a termesztés Magyarországon, már a hazai igényeket sem fedezi.

Az 1990-es években még 27 ezer tonna málna termett egy évben Magyarországon, ma azonban már alig ezer tonnát szednek le a termelők évente, kevesebb mint 200 hektár területen. Ennek okairól Hunyadi István, a FruitVeb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt az InfoRádiónak.

Egyrészt a klimatikus változások már nem igazán teszik lehetővé, hogy a hazánkban használt fajtákkal rentábilisen lehessen dolgozni, ugyanis a málna hidegebb éghajlatra való gyümölcs, nem szereti a nagyon meleg periódusokat. Másrészt

egyre nehezebb megtalálni a megfelelő minőségű és mennyiségű munkást a betakarítási feladatok elvégzéséhez.

Hunyadi István nem tartja elképzelhetőnek, hogy Magyarországon teljesen megszűnjön a málnatermesztés, annak a lehetőségét viszont nem zárja ki, hogy még tovább csökken az itthon megtermelt mennyiség. Szerinte az új termesztéstechnológiával, a fólia alatt termelt málnával próbálkozó termesztők tarthatják életben a termelést.

Hozzátette: miután három-négyezer forintos kilónkénti árakat lehet látni, jellemzően már csak 125 vagy 250 grammos kiszerelésben értékesítik a málnát, de még annak is igen „húzós” az ára. Bár újabb csillagászati áremelkedésre nem számít a szakember, hiszen van egy lélektani határ, ami felett már nem lehet értékesíteni a terméket, de az biztosra vehető, hogy

nem lesz olcsóbb és ebben az árkategóriában fog maradni.

Mivel a Magyarországon megtermelt málna nem fedezi a hazai igényeket, ezért Chiléből, Peruból, Olaszországból, valamint Spanyolországból érkező málnák kerülnek a magyar boltok polcaira.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×