eur:
393.49
usd:
368.34
bux:
65994.41
2024. április 24. szerda György
Nyitókép: Pixabay.com

Elképesztően pocsék éve van a kedvelt magyar gyümölcsnek

Kilogrammonként csaknem 930 forintra emelkedett a kajszi termelői ára idén, ami a tavalyi évhez képest több mint 100 százalékos drágulást jelent – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb jelentéséből. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke úgy véli, hogy a magas árakat minden idők leggyengébb termése okozza.

Döntően a tavaszi fagykároknak köszönhetően nagyon gyenge az idei gyümölcstermés, hozzávetőlegesen a szokásos mennyiség 40, legfeljebb 50 százalékát fogják szüretelni, azonban a kajszi ültetvények különösen megsínylették az időjárási elemeket – fogalmazott az InfoRádiónak Apáti Ferenc.

A szakember elmondta, kajszibarackból egy jó évben 30–40 ezer tonnát takarítanak be Magyarországon, de az idei évben még az eddigi legrosszabb, 2018-as év 10 ezer tonnás hozamát sem fogják elérni. A FruitVeB jelenlegi becslése alapján

6 és 8 ezer tonna magasságában állt meg a az idei kajszitermés,

végleges számot azonban egyelőre nem lehet mondani, miután még tart a szezon. „De az már látszik, hogy

minden idők legrosszabb termését szenvedtük el”

– fogalmazott.

Az alelnök hozzátette, a magas árak az említett nagyon szerény termésnek, illetve az alacsony kínálatnak tulajdoníthatók, megfűszerezve mindez azzal, hogy minden jelentős uniós kajszitermesztő államban relatíve gyenge termést realizáltak. Tehát

az alapvetően olcsóbb import helyettesítés lehetősége is kiesett a piacról.

Mindezek miatt pedig a nagyon gyenge hazai termésnek kellett ellátnia a magyar kereletet, ami egy nagyjából 30-40 ezer tonnás termés esetében mutat egyensúlyt – ismételte meg a szakember –, figyelembe véve az ország exportlehetőségeit is. Azonban a 6–8 ezer tonnás terméssel ettől nagyon elmaradunk, így a kereslet és kínálat közötti óriási különbség eredményezte azt, hogy a termelői és fogyasztói árak egyaránt olyan magasra kúsztak, amit egyébként nagyon ritkán látni a piacon.

Apáti Ferenc emlékeztetett, Magyarország kajsziból alapvetően önellátó, 4 és 6 ezer tonna között van az exportja, az import viszont relatíve alacsony, 1–2 ezer tonna körül szokott lenni, ami döntően Spanyolországból és Olaszországból érkezik. Előbbivel április–május környékén lehet találkozni a boltok polcain, míg az olasz gyümölccsel kicsit később, de ezeket a hazai piac alapvetően a kajszi szezon meghosszabbítására szokta kihasználni.

És a meggy?

Eközben a meggy igen jelentős áringadozást mutat az évek között – mondta a FruitVeB alelnöke. Idén egy gyenge–közepes termést mutatott a gyümölcs, viszont ennek ellenére nem lépett ki abból az intervallumból, ami az elmúlt 5–10 évben megszokható volt. Vagyis bár gyenge volt a termés, nem olyan szokatlanul és radikálisan, mint az a kajszi esetében tapasztalható. Így bár magasabb volt az ára az átlagosnál, de megmaradt, legfőképpen a termelői árak szintjén abban a megszokott sávban, legalábbis annak tetején, ahol egy–egy gyengébb évben szokott tartózkodni – ismételte meg a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×