eur:
409.4
usd:
374.68
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
A Mátrai Erőmű Visonta közelében 2019. augusztus 21-én készült légi fotón.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Magyarországnak is kellemetlen hír érkezett az EU-ból

Kiszivárgott a december 11-én nyilvánosságra kerülő uniós klímaalap friss terve, amely a szénrégiók átállását hivatott segíteni uniós pénzből.

Eszerint az Európai Bizottság nemcsak a szegényebb, kelet-európai országoknak nyújtana hozzáférést az új forrásokhoz, hanem szélesebb körben kívánja támogatni az országokat - írta a Bruxinfo a Politico által megszerzett dokumentumterv alapján.

A legutóbbi, október 31-i változat szerint a korábbihoz képest több, 18 tagállam mintegy 50 régiója lenne jogosult az összesen tervezett, 35 milliárd eurónyi forrásokra. Ráadásul a 10 lengyel régió mellett 8 német régió is bejelentkezhetne a pénzekre a tervezett jogosultsági paraméterek alapján. Tudni kell, hogy az összes EU-s munkavállalónak, akik a szénbányászatban, illetve a szénalapú áramtermelésben dolgoznak, a fele lengyel munkás, így tehát hatványozottan érinti Lengyelországot a probléma - írta összefoglalójában a Portfolio.

Magyarországról egyetlen régió, a lignittüzelésű Mátrai Erőmű miatt az észak-magyarországi lenne jogosult a forrásra.

Az erőmű eladásáról egyébként éppen a minap kezdett értékesítési tárgyalásokat az Opus az állami MVM-mel.

A 18 uniós tagállam nagyjából félszáz érintett régiója közül 10 Lengyelországban, 8 Németországban, 6 Spanyolországban, 5 Görögországban, 4 Olaszországban található. További 2-2 régió Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában van, valamint 1-1 Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon (a Mátrai erőmű lignittüzelésű) Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és a Franciaországhoz tartozó indiai-óceáni szigeten, Réunion szigetén található.

Az egyes országokra jutó támogatások összegét a Bizottság számolná ki a kritériumok alapján és utalná át a tagállamoknak, amelyek maguk dönthetnének konkrét felhasználásukról.

Ahogy a Politico is megjegyzi, az alap mérete, annak finanszírozási és elosztási módja is jóval elmarad a közép- és kelet-európaiak várakozásaitól, akik eredetileg csak egy ilyen pénzügyi csomag fejében lennének készek ráállni az Unió klímaambícióinak ugrásszerű növeléséhez 2050-ig.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×