Eszerint az Európai Bizottság nemcsak a szegényebb, kelet-európai országoknak nyújtana hozzáférést az új forrásokhoz, hanem szélesebb körben kívánja támogatni az országokat - írta a Bruxinfo a Politico által megszerzett dokumentumterv alapján.

A legutóbbi, október 31-i változat szerint a korábbihoz képest több, 18 tagállam mintegy 50 régiója lenne jogosult az összesen tervezett, 35 milliárd eurónyi forrásokra. Ráadásul a 10 lengyel régió mellett 8 német régió is bejelentkezhetne a pénzekre a tervezett jogosultsági paraméterek alapján. Tudni kell, hogy az összes EU-s munkavállalónak, akik a szénbányászatban, illetve a szénalapú áramtermelésben dolgoznak, a fele lengyel munkás, így tehát hatványozottan érinti Lengyelországot a probléma - írta összefoglalójában a Portfolio.

Magyarországról egyetlen régió, a lignittüzelésű Mátrai Erőmű miatt az észak-magyarországi lenne jogosult a forrásra.

Az erőmű eladásáról egyébként éppen a minap kezdett értékesítési tárgyalásokat az Opus az állami MVM-mel.

A 18 uniós tagállam nagyjából félszáz érintett régiója közül 10 Lengyelországban, 8 Németországban, 6 Spanyolországban, 5 Görögországban, 4 Olaszországban található. További 2-2 régió Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában van, valamint 1-1 Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon (a Mátrai erőmű lignittüzelésű) Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és a Franciaországhoz tartozó indiai-óceáni szigeten, Réunion szigetén található.

Az egyes országokra jutó támogatások összegét a Bizottság számolná ki a kritériumok alapján és utalná át a tagállamoknak, amelyek maguk dönthetnének konkrét felhasználásukról.

Ahogy a Politico is megjegyzi, az alap mérete, annak finanszírozási és elosztási módja is jóval elmarad a közép- és kelet-európaiak várakozásaitól, akik eredetileg csak egy ilyen pénzügyi csomag fejében lennének készek ráállni az Unió klímaambícióinak ugrásszerű növeléséhez 2050-ig.