eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pxhere

Az Unióban történő kizsákmányolás ellen küzdenek

Az európai országok azzal küszködnek, hogy megakadályozzák a bevándorló munkások elleni túlkapásokat, és hogy modernkori rabszolgaként kezeljék őket, miközben kizsákmányoló főnökeik - az építőipartól a mezőgazdaságig - rászedik a munkaügyi ellenőröket - közölte szerdán az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) .

Egyes országokban, mint Franciaország, Lengyelország és az Egyesült Királyság gyakran nincsenek munkahelyi ellenőrzések vagy nem hatékonyak, ami lehetővé teszi, hogy a munkáltatók alkalmazottaiknak túl alacsony bért fizessenek az embereknek, túlmunkára kényszerítsék őket, illetve durván bánjanak velük - derült ki a FRA jelentéséből.

Az FRA 240 súlyosan kizsákmányolt dolgozónak kérte ki a véleményét, akiknek több mint fele elmondta: nem látott munkaügyi ellenőrt, nem hallott ilyen ellenőrzésről munkahelyén.

A kontinensen emelkedőben van a munkások becsempészése, sok államban megelőzve a rabszolgaság fő formájának tartott szexuális kizsákmányolásban érintettek számát is - számolt be az Európa Tanács.

Michael O'Flaherty, az FRA igazgatója kijelentette: az EU tagországainak meg kell erősíteniük a munkaügyi ellenőrzések rendszerét, hogy tetten érjék a kizsákmányoló munkáltatókat és jobban megvédjék a munkavállalókat. Kifejtette, az hogy a munkások abban reménykednek, munkájukkal jobb életet teremtenek maguknak és családjuknak kitárja a kizsákmányolás lehetőségét a lelkiismeretlen munkáltatók előtt.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO), valamint a Walk Free Foundation jogvédő szervezet véleménye szerint a világban 25 millió ember került - gyárakban, farmokon és halászhajókon, háztartási alkalmazottként vagy szex-rabszolgaként - a rabszolgamunka csapdájába 2016-ban.

Az FRA jelentésében bevándorlók elmondták, hogy hónapokig kellett keményen dolgozniuk kevés vagy semmilyen bérért, nem engedélyeztek szüneteket, nem engedték ki az illemhelyre, zuhanyzóba őket, fenyegetéseket kaptak, erőszakot alkalmaztak velük szemben.

Az európai munkáltatók az olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a gyáripar és az építőipar, különleges stratégiákat dolgoztak ki a munkaügyi ellenőrök megtévesztésére - közölte az FRA. Az ellenőrzéseken a munkáltatók - eltitkolandó a súlyos munkaügyi visszaéléseket - sokszor arra késztetik az alkalmazottakat, hogy bújjanak el, meneküljenek, mert különben elbocsájtják, őrizetbe veszik, kitoloncolják őket, ha rájuk lelnek a munkaügyi ellenőrök.

A jelentésben felszólították az EU tagországait, hogy növeljék a munkaügyi ellenőrzések számát, biztosítsák, hogy munkavállalók ismerjék jogaikat, fordulhassanak jogvédőkhöz, amelyek biztatják őket, vegyenek részt a kizsákmányoló munkáltatók elleni bűnvádi eljárásokban.

Caroline Robinson, a brit székhelyű FLEX munkahelyi kizsákmányolásra összpontosító szervezet igazgatója azt mondta a jelenlegi munkaügyi ellenőrzések csupán a felszínét érintik a modernkori rabszolgaság problémakörének.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×