Infostart.hu
eur:
355.92
usd:
306.17
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp

Dermesztő hír a frankhiteleseknek

Már rövid távon kamatot kellene emelnie a svájci jegybanknak, amennyiben az országot nem érik sokkok - jelezte a Nemzetközi Valutaalap a Svájcról szóló, IV. cikkely szerinti országjelentésében. Az IMF egyébként a hivatalos svájci prognózisoknál is optimistább a növekedés tekintetében, miután az idei évre 2,4 százalékos GDP-növekedést vetít előre.

Erőteljes válság utáni fellendülést produkál a svájci gazdaság a látványos frankfelértékelődése ellenére: a kibocsátás és a foglalkoztatási ráta már meghaladja a válság előtti szinteket. A kilábalás széles bázisokon nyugszik, a belső és külső kereslet egyaránt bizakodásra ad okot - állapítja meg az IMF Svájcról szóló, napokban megjelent országjelentése.

Az IMF szakemberei azzal számolnak, hogy a tavalyi 2,6 százalékos gazdasági növekedés után idén 2,4 százalékkal bővül az alpesi gazdaság, míg jövőre 1,8 százalékos GDP-növekedés jöhet. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a Valutaalap kedvezőbben ítéli meg Svájc növekedési kilátásait, miután a gazdasági tárca 2,1 százalékos, míg a jegybank két százalék körüli növekedést vetít előre 2011-re.

Az infláció miatt sem kell nagyon aggódnia Svájcnak, miután az IMF előrejelzése szerint 2011-12-ben egy százalék körül alakulhat az árszínvonal emelkedése. A különböző felmérések eredményei azt mutatják, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak - emlékeztet az országjelentés.

Hamarosan elérkezik a kamatemelés ideje

A svájci jegybank 2009 januárja óta gyakorlatilag nullához közeli alapkamatot tart fent és a frank erősödésének csillapítása érdekében 2009 márciusa és 2010 júniusa között devizapiaci intervenciót hajtott végre - idézi fel a korábbi fejleményeket az IMF, amely szerint 2010 márciusa és 2011 februárja között a frank reáleffektív árfolyama tíz százalékkal értékelődött fel.

Már rövid távon kamatot kellene emelnie a svájci jegybanknak, amennyiben az országot nem érik sokkok, különösképp a svájci frankot - figyelmeztet a Valutaalap, amely hozzáteszi: a jelenlegi alapkamat szintje közép távon nem fenntartható.

Mint ismert, a svájci jegybank két héttel ezelőtti ülésén a várakozásokkal összhangban nem nyúlt az irányadó rátához. Elemzők akkor úgy fogalmaztak, hogy nem kell még rövid távon kamatemeléstől tartani, de előbb-utóbb elérkezik a monetáris szigorítás ideje.

A svájci kamatemelés esetleges megindulása nem túl jó hír a magyarországi frankhitelesek számára, a hosszabb futamidejű devizahitelek kapcsán ugyanis a törlesztő részletek sokkal inkább a kamatlábakra, mint az árfolyamra érzékenyek.

Irigylésre méltó költségvetési helyzet

Az IMF Svájcról szóló országjelentése az ország költségvetési pozíciójáról is külön szól.

A Valutaalap szakértői szerint az alpesi állam fiskális helyzetére alig volt hatással a válság, és így nemzetközi összevetésben kiváló számokat tud felmutatni. A központi kormányzat tavaly 0,5 százalékos többletet produkált a GDP arányában és a következő években is egyensúly közeli állapotban lehet - olvasható a jelentésben, amely hozzáfűzi: az uniós módszertan szerint (ESA95) jelenleg 40 százalék környékén áll a svájci adósságráta (GFSM módszertannal számolva 53 százalékon tartózkodik).

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy évvel a parajdi sóbánya elárasztása után Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzati elnöke ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást követel a román hatóságoktól. A székelyföldi politikus rámutatott, hogy a katasztrófa felelősét azóta sem nevezték meg, a bányát üzemeltető Salrom pedig a sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el. A 2024 májusában heves esőzések nyomán víz alá került sóbánya a régió turisztikai motorja volt, elvesztése a helyi gazdaság összeomlásához vezetett. Bíró Barna Botond hangsúlyozta: a parajdi közösségnek kiszámíthatóságra és világos jelzésekre van szüksége, hogy nem marad magára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×