A Kínában gyártott elektromos autókra tavaly bevezetett uniós vámok miatt a nyugati autógyártók egyre nagyobb arányban helyezik át elektromosjármű-gyártásukat Európába, miközben a kínai gyártók importját a vámintézkedések csak korlátozottan fékezték meg – derült ki a Transport & Environment (T&E) európai közlekedési szervezet tanulmányából a GlobalData adatai alapján.

A vizsgálat szerint a nyugati gyártók – a BMW, a Dacia, a Volvo, a Smart és a Tesla – Európában értékesített, Kínában gyártott akkumulátoros elektromos autóinak aránya a teljes európai elektromosautó-piacon 2024-ről az idei első negyedévre 38 százalékról 23 százalékra csökkent. A Tesla esetében a Kínában gyártott modellek piaci részesedése 23 százalékról 19 százalékra mérséklődött.

A tanulmány szerint ugyanakkor

a kínai gyártók, különösen a BYD és a Geely, a vámok ellenére is jelentősen növelni tudták európai exportjukat,

amit a kínai túltermeléssel magyaráznak. Kivételt jelent a SAIC, amelynek európai értékesítése számottevően visszaesett, mivel járműveire a BYD és a Geely modelljeinél csaknem kétszer magasabb uniós vám vonatkozik. A T&E emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálata szerint a SAIC az értékláncban nagyobb mértékben részesült állami támogatásokból, mint versenytársai, ezért magasabb vámot vetettek ki termékeire.

A szervezet szerint

a kínai gyártók ugyanakkor szintén egyre nagyobb mértékben telepítik át termelésüket Európába.

A 2023-ban indított uniós szubvenciós vizsgálat óta tíz tervezett európai gyártóüzem létesítését jelentették be. Emellett a kínai vállalatok exportjukban egyre inkább a tölthető hibrid járművekre összpontosítanak: piaci részesedésük az EU plug-in hibrid piacán 2024 óta 3 százalékról 13 százalékra emelkedett.

A T&E megállapításai összhangban vannak a Német Autóipari Szövetség (VDA) termelési adataival is. Ezek szerint Németországban a tisztán elektromos autók gyártása tavaly 15 százalékkal, 1,22 millió járműre nőtt, miközben az értékesítés visszaesett. A VDA adatai ugyanakkor nem támasztják alá egyértelműen, hogy a termelés bővülése a Kínából Európába áthelyezett gyártókapacitások következménye lenne.