A kutatók 125, 71 és 101 év közötti szardíniai lakost vizsgáltak, összehasonlítva őket egy hasonló, de nem „kék zónás” régió időseivel.

Az eredmények alapján a sikeres öregedés egyik legfontosabb pillére a nyitottság: a Kék Zóna lakói átlagosan heti 11,3 órát fordítottak aktív, szellemi vagy fizikai hobbikra, szemben a kontrollcsoport 6,8 órájával – olvasható az Egészségügyi szakirodalmi tallózó Facebook-csoportban.

A legfontosabb tanulságok

• Nyitottság és kíváncsiság: A hosszabb életet élő idősek szívesebben próbáltak ki új dolgokat, és könnyebben kezelték érzelmeiket.
• Negatív tényezők: A krónikus stresszre való hajlam (neuroticizmus) és a negatív érzelmi reakciók szoros összefüggést mutattak a romló egészségi állapottal.
• Lelkiismeretesség: A felelősségtudat és az együttműködési készség magasabb élettel való elégedettséggel párosult.

A kutatók a jelenséget a Szelektív optimalizáció kompenzációval (SOC) elmélettel magyarázzák. Eszerint a sikeresen öregedők nem a veszteségekre fókuszálnak, hanem felismerik saját korlátaikat, és új stratégiákat fejlesztenek ki a kihívások ellensúlyozására.

A vizsgálat rávilágít, hogy a Kék Zóna előnye nem feltétlenül a kevesebb betegségben, hanem a kihívásokhoz való pozitívabb viszonyulásban rejlik.

A szakértők hangsúlyozzák:

a hosszú és tartalmas élet titka nem kizárólag genetikai adottság, hiszen a nyitottság, a szellemi kihívások keresése és a stresszkezelés tudatosan fejleszthető képességek.

Bár a vizsgálat megfigyeléses jellege miatt nem állítható, hogy önmagában a személyiség okozza a hosszú életet, az eredmények arra utalnak, hogy az életkor előrehaladtával a rugalmas alkalmazkodóképesség az egyik legfontosabb erőforrásunkká válik.