Az éjszaka az Egyesült Államok újabb légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, ezúttal több tucat célpontot támadva. Washington először vetett be úgynevezett öngyilkos tengeri támadó drónokat is.

Az amerikai Központi Parancsnokság szerint a műveletek célja a szabad hajózás biztosítása volt a Hormuzi-szoros térségében.Teherán válaszul amerikai katonai célpontokat támadott az Öböl-államokban.

Az Iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy amerikai radarrendszereket semmisített meg Ománban, valamint Bahreinben mért csapást az ottani amerikai támaszpontra. Jordánia közben négy rakétát lőtt le, amelyek szerinte „iráni területről érkeztek”. Kuvait pedig közölte, hogy „ellenséges légi célpontokat semmisít meg a légterében”.

Az eszkaláció azonnal érteztette a hatását a piacokon. A Brent típusú nyersolaj ára több mint négy százalékkal, hordónként 79 dollár fölé emelkedett – a tankerek elleni támadások és az újabb összecsapások a befektetők szerint rámutattak, hogy újra veszélyessé vált, a Hormuzi-szoroson keresztül történő szállítás.

Az olaj drágulásával párhuzamosan jelentősen estek a részvények árfolyamai, először a korán nyitó Ázsiában. Dél-Koreában a Kospi index nyolc százalékot zuhant, ami miatt átmenetileg fel is függesztették a kereskedést. A tokiói Nikkei több mint két százalékot veszített értékéből és a kínai részvénypiac is gyengült, miközben különösen nagy nyomás alá kerültek a mesterséges intelligenciához szükséges memóriachipeket gyártó vállalatok részvényei.

Donald Trump elnök az újabb amerikai csapásokat azzal kommentálta, hogy Washington és Teherán vasárnap megállapodásra jutott, amelyben Irán vállalta nukleáris programjának teljes feladását. „Nekünk tökéletes alku volt, mindent feladtak” – mondta.

Trump szerint azonban Irán alig egy órával később megszegte az alkut, amikor dróncsapást hajtott végre egy hajó ellen. „Mondtam nekik, hogy maguk nagyon gonosz, beteg emberek. Szétbombáztuk őket tegnap este” – közölte az elnök. Teherán egyelőre nem erősítette meg Trump állítását a megállapodásról.

Közben

egy keményvonalas iráni lap úgynevezett „bosszú-listát” közölt,

amelyen az elsőszámú célpont Donald Trump és Netanjahu izraeli miniszterelnök és egyes amerikai miniszterek. Mellettük azokban olyan európai vezetők is helyet kaptak, akik ellenezték vagy nem járultak hozzá az Irán elleni csapásokhoz, például Merz német kancellár, Macron francia elnök vagy Starmer távozó brit miniszterelnök és Meloni olasz kormányfő is, aki épp Trump támadott emiatt. A vezetőket narancssárga börtönruhában ábrázolták. „A bosszú nemzetünk akarata és elkerülhetetlen a végrehajtása. Ezek a bűnözők a sírjukba viszik azt a vágyukat, hogy az ágyukban, békésen haljanak meg” – fogalmazott sajátosan Mozstada Hamenei, a háború kezdetén meggyilkolt legfőbb vallási vezető fia és utódja, aki eddig nem jelent meg a nyilvánosság előtt.