Csehország az ötödik helyre ugrott fel abban a rangsorban, amelyet az orosz kormányközeli Vzgljad című lap havonta tesz közzé az Oroszországgal szemben ellenségesnek tartott kormányokról. Prága eddig a tizedik helyen állt, a mostani előretöréssel pedig Lengyelországgal, Finnországgal és Svédországgal osztozik az ötödik pozíción.

A vizsgált államokat egy százpontos skálán értékelik hat szempont alapján. Moszkva leginkább a katonai-politikai tevékenységet, a szankciós nyomást, valamint a diplomáciai és információs hadviselést pontozza. Csehország jelenleg 75 pontot kapott a százból.

• A képzeletbeli ellenséglistát Németország vezeti 95 ponttal,
• őt követi Lettország, míg
• a harmadik helyen Észtország és Nagy-Britannia osztozik.

Oroszország szerint a júniusi helyezéseket leginkább a határai közelében rendezett Ramstein Flag 18 elnevezésű NATO-hadgyakorlat befolyásolta, de

a lap külön kiemelte Csehország Ukrajnát támogató lőszerkezdeményezését is.

Miközben az orosz sajtó Prága fokozódó ellenségességéről ír, a cseh fővárosban épp egy Ukrajnának nyújtott katonai támogatás borzolja a kedélyeket. Tomio Okamura, a cseh parlamenti képviselőház elnöke bejelentette: Csehország mintegy 140 millió cseh koronával, azaz nagyjából 5,8 millió euróval járult hozzá ahhoz a nemzetközi projekthez, amelyből amerikai fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára. Okamura megerősítette: a pénz átutalása már megtörtént, a lépés visszafordíthatatlan.

Az SPD vezetője határozottan ellenzi, hogy Csehország amerikai fegyverek vásárlását finanszírozza Ukrajnának, és nehezményezte, hogy a döntést megkerülésükkel hozták meg.

Andrej Babiš miniszterelnök és Petr Macinka külügyminiszter igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, hangsúlyozva, hogy a vita nem veszélyezteti a kormányzati együttműködést. Babiš szerint ráadásul egy nevetségesen kis, egyszeri összegről van szó, amelyet még a korábbi, Petr Fiala-féle kabinet különített el. A cseh diplomácia vezetője azzal indokolta a tranzakciót, hogy a szövetségesek közül szinte mindenki hozzájárult a projekthez, Prága része pedig ehhez képest csupán jelképes. Macinka kiemelte: a hozzájárulás nem jelenti a cseh kormány Ukrajna-politikájának megváltozását. Sőt, elmondása szerint sikerült elérnie, hogy a cseh adófizetők pénze ne közvetlenül ukrán szervezetekhez kerüljön, hanem egy ellenőrzött amerikai alapba, pontosan meghatározott célokra.

A prágai kormányzati érvek ellenére Moszkva láthatóan minden apró mozgást regisztrál: Csehország pontszámai és az ellenséges listán elfoglalt helyezése jól mutatja, hogy az orosz vezetés továbbra is a legkeményebb bírálói között tartja számon a cseh államot.