A pénzügyminiszter a jegybankelnökkel közösen november 6-án jelentette be, hogy az IMF-megállapodás keretében a magyar bankok számára egy 600 milliárd forintos mentőcsomag készül, amelyből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálja, a fennmaradó rész pedig garanciaalapként működik. A támogatásért cserébe az állam részesedést szerezne az adott pénzintézetben, igaz, a forrást csak azoknak a bankoknak biztosították volna az eredeti tervek szerint, akik rendelkeznek 200 milliárd forintnyi szavatoló tőkével.
A kitétel három bankot tett alkalmassá a források igénylésére: az OTP-t, a CIB Bankot és az MKB-t, a feltételek azonban azóta némileg megváltoztak. A 200 milliárd forintra vonatkozó kitétel kikerült a javaslatból, helyébe az került: "meghatározó jelentőséggel bíró hazai pénzintézetek".
Bár a Questor elemzője szerint egy bank szerepének nagysága meghatározható lenne például a mérlegfőösszeg alapján, ilyen kitétel azonban nem szerepel a javaslatban, csupán a bizonytalan meghatározás, amely akár a kisebb pénzintézetekre is alkalmazhatóvá teszi a bankmentő csomagot.
Egy másik bizonytalan kitétel is bekerült a javaslatba, amely szerint az állam a hitelintézet egyetértése nélkül is átveheti az irányítást, ha a társadalmi érdek ezt megkívánja. Háda Bálint szerint a társadalmi érdek nem egy, a pénzügyi nyelvre lefordítható fogalom, ráadásul a tőzsdei bizonytalanságot is fokozza, hiszen nem lehet tudni, mikor jelenti be ilyen jellegű törekvését az állam.
Hanganyag: Kaputa Júlia