eur:
411.1
usd:
393.9
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Zajlik a Balaton kotrása, de nem tudni, ez elég-e

A tápanyagterhelés további csökkentését kellene elérni valahogy.

November végén elkezdődött a Balaton medrének kotrása az utóbbi években tapasztalt algásodás miatt. Hogy ennek lehet-e érzékelhető vízminőség-javító eredménye, arról Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa a Zaol.hu-nak azt mondta: a kotrás haszna jelenleg vitatott, de káros hatásaitól nem kell tartani.

A lap megjegyzi, a Balaton 1970-90-es évek között jelentkező algásodásáért a szennyvizekkel érkező nagy mennyiségű növényi tápanyag volt a felelős. Ezt számos nagyberuházással sikerült csökkenteni. 2004-ig kotorták a medret is. Algásodás 1995 és 2018 között nem volt tapasztalható.

A Zaol szerint a mostani kotrás hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, abban viszont egyetértés van, hogy a vízminőség javításának egyetlen módja hosszú távon a tápanyagterhelés további csökkentése.

A mostani algásodás a tavat és élővilágát valószínűleg számottevően nem befolyásolja, kezelni az emberi szempontok miatt fontos – mondta a szakértő.

Honti Márk kifejtette: a vízhőmérséklet emelkedése miatt a tó vize gyakrabban és tartósabban rétegződik, így a mély vízben elfogy az oxigén. Ez segíti elő az üledékben felhalmozódó foszfor kis részének a vízbe jutását, ami az algák növekedésének tápanyaga. A magas vízállás még kedvez is ennek a folyamatnak. A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban az alacsony vízszint miatt voltak felháborodva a Balatonhoz érkezők.

Honti Márk szerint a horgászok a legfrissebb kutatások alapján évente kétezer tonna szerves etetőanyagot dobnak a tóba, de ennek tápanyagtartalma biztosan nem volt elég az algásodáshoz.

A szakértő úgy látja, a Balaton-part egyre nagyobb beépítése a parti ökoszisztéma és tájkarakter szempontjából káros, de a nyílt víz minősége szempontjából nem kell aggódni az építkezések miatt.

Most tanácstalanabbak a szakemberek a tó vízminőségének javításával kapcsolatban, mint 30 éve - összegzi a lap.

A kotrásról tavaly ősszel döntött a kormány, akkor 1,87 milliárd forint forrást is biztosított a munkához. Akkor Szári Zsolt miniszteri biztos elmondta: "a Balaton belső terhelésének csökkentése érdekében növelni kell a kotrás intenzitást, amivel közel sem biztos, hogy megakadályozzuk az algásodást, de teszünk azért, hogy ne töltődjön fel, és tűnjön el a tó pár ezer éven belül.”

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×