Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.48
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Zajlik a Balaton kotrása, de nem tudni, ez elég-e

A tápanyagterhelés további csökkentését kellene elérni valahogy.

November végén elkezdődött a Balaton medrének kotrása az utóbbi években tapasztalt algásodás miatt. Hogy ennek lehet-e érzékelhető vízminőség-javító eredménye, arról Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa a Zaol.hu-nak azt mondta: a kotrás haszna jelenleg vitatott, de káros hatásaitól nem kell tartani.

A lap megjegyzi, a Balaton 1970-90-es évek között jelentkező algásodásáért a szennyvizekkel érkező nagy mennyiségű növényi tápanyag volt a felelős. Ezt számos nagyberuházással sikerült csökkenteni. 2004-ig kotorták a medret is. Algásodás 1995 és 2018 között nem volt tapasztalható.

A Zaol szerint a mostani kotrás hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, abban viszont egyetértés van, hogy a vízminőség javításának egyetlen módja hosszú távon a tápanyagterhelés további csökkentése.

A mostani algásodás a tavat és élővilágát valószínűleg számottevően nem befolyásolja, kezelni az emberi szempontok miatt fontos – mondta a szakértő.

Honti Márk kifejtette: a vízhőmérséklet emelkedése miatt a tó vize gyakrabban és tartósabban rétegződik, így a mély vízben elfogy az oxigén. Ez segíti elő az üledékben felhalmozódó foszfor kis részének a vízbe jutását, ami az algák növekedésének tápanyaga. A magas vízállás még kedvez is ennek a folyamatnak. A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban az alacsony vízszint miatt voltak felháborodva a Balatonhoz érkezők.

Honti Márk szerint a horgászok a legfrissebb kutatások alapján évente kétezer tonna szerves etetőanyagot dobnak a tóba, de ennek tápanyagtartalma biztosan nem volt elég az algásodáshoz.

A szakértő úgy látja, a Balaton-part egyre nagyobb beépítése a parti ökoszisztéma és tájkarakter szempontjából káros, de a nyílt víz minősége szempontjából nem kell aggódni az építkezések miatt.

Most tanácstalanabbak a szakemberek a tó vízminőségének javításával kapcsolatban, mint 30 éve - összegzi a lap.

A kotrásról tavaly ősszel döntött a kormány, akkor 1,87 milliárd forint forrást is biztosított a munkához. Akkor Szári Zsolt miniszteri biztos elmondta: "a Balaton belső terhelésének csökkentése érdekében növelni kell a kotrás intenzitást, amivel közel sem biztos, hogy megakadályozzuk az algásodást, de teszünk azért, hogy ne töltődjön fel, és tűnjön el a tó pár ezer éven belül.”

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×