Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

A halgazdálkodók bizonyítottan nem okozták a Balaton foszforrobbanását

A 2019-es algavirágzás felelőseit is kereste a Balaton tápanyagterheléséről szóló konferencia.

A legfrissebb kimutatások szerint kijelenthető, hogy nem a horgászok és halgazdálkodás okolható a Balaton 2019-es jelentős algásodásáért - hangsúlyozta az InfoRádiónak Nagy Gábor, Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője a Balaton tápanyagterheléséről szóló konferencia szünetében.

"A konferencia elsősorban azt vizsgálta, hogy az extrém algavirágzásoknak, amilyen 2019-ben is volt, mik lehetnek az okai. A balatoni halgazdálkodás szemszögéből nagyon fontos megállapítások hangoztak el; több vád is érte a horgászatot és a halgazdálkodást, hogy fő terhelői, fő okozói lehetnek az ilyen virágzásoknak, azonban most több tudományos kutatás is kimondta, hogy a 2019-es algavirágzásért nem okolható a horgász-etetőanyagok és a halgazdálkodás, ugyanis

olyan kis százaléka a teljes éves foszforterhelésnek, egészen pontosan 2,9 százaléka, amely önmagában nem okozhatta az algavirágzást"

– ecsetelte Nagy Gábor.

Kijelentette, hogy a kívülről érkező foszforterhelés sem okozhatta az algavirágzást, bent, a Balaton medrében felhalmozódott foszfor felszabadulása kellett hogy okozza a bajt két évvel ezelőtt - tette világossá.

Korábban több elmélet is napvilágot látott arról, hogy mi okozza a hirtelen foszfortöbbletet a Balatonban:

A témában a tudósok és a felelős tárca sincs azonos állásponton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×