Infostart.hu
eur:
355.54
usd:
307.8
bux:
133247.63
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

A halgazdálkodók bizonyítottan nem okozták a Balaton foszforrobbanását

A 2019-es algavirágzás felelőseit is kereste a Balaton tápanyagterheléséről szóló konferencia.

A legfrissebb kimutatások szerint kijelenthető, hogy nem a horgászok és halgazdálkodás okolható a Balaton 2019-es jelentős algásodásáért - hangsúlyozta az InfoRádiónak Nagy Gábor, Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője a Balaton tápanyagterheléséről szóló konferencia szünetében.

"A konferencia elsősorban azt vizsgálta, hogy az extrém algavirágzásoknak, amilyen 2019-ben is volt, mik lehetnek az okai. A balatoni halgazdálkodás szemszögéből nagyon fontos megállapítások hangoztak el; több vád is érte a horgászatot és a halgazdálkodást, hogy fő terhelői, fő okozói lehetnek az ilyen virágzásoknak, azonban most több tudományos kutatás is kimondta, hogy a 2019-es algavirágzásért nem okolható a horgász-etetőanyagok és a halgazdálkodás, ugyanis

olyan kis százaléka a teljes éves foszforterhelésnek, egészen pontosan 2,9 százaléka, amely önmagában nem okozhatta az algavirágzást"

– ecsetelte Nagy Gábor.

Kijelentette, hogy a kívülről érkező foszforterhelés sem okozhatta az algavirágzást, bent, a Balaton medrében felhalmozódott foszfor felszabadulása kellett hogy okozza a bajt két évvel ezelőtt - tette világossá.

Korábban több elmélet is napvilágot látott arról, hogy mi okozza a hirtelen foszfortöbbletet a Balatonban:

A témában a tudósok és a felelős tárca sincs azonos állásponton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Csúnya és volt szerdán az amerikai tőzsdéken, a rossz hangulat pedig átragadt az ázsiai tőzsdékre is, ahol a nap elején nagy mínuszok alakultak ki, onnan viszont napon belül valamelyest fordult a hangulat, és például a japán tőzsde kis pluszba lendült. A hangulat azonban továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. A határidős részvényindexek állása alapján a tegnapi nagyobb esés után ma stabilizálódhatnak a vezető részvényindexek, stagnálás jöhet az európai, és mérsékelt emelkedés az amerikai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×