eur:
385.18
usd:
355.33
bux:
69381.74
2024. május 24. péntek Eliza, Eszter
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Egy megoldás van a Balaton égető problémájára

Számítani lehet a 2019 augusztusában váratlanul kialakult algavirágzás megismétlődésére a Balatonon - mondta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Somogyi Boglárka vezető algológus az InfoRádóban kifejtette: a Balaton nyugati területe egészen az 1980-as, 1990-es évek közepéig meglehetősen algás volt. Ezt követően viszont fokozatosan javult a helyzet, és öt-tíz éves viszonylatban egészen jó vízminőség volt megfigyelhető 2019-et megelőzően. Amikor aztán történt egy váratlan esemény: nagy fokú algavirágzás kezdődött a tó keszthelyi és szigligeti medencéjében. A jelenség a kutatókat is meglepte, hiszen

a jelenséggel ilyen mértékben korábban még nem találkoztak

– emelte ki a szakértő, megjegyezve, hogy az idei évről is elmondható, hogy a nyár során az algásodás többször megközelítette azt a határértéket, amit a fürdővízben megengedhetőként határoznak meg.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa érdeklődésünkre válaszolva elmondta, meglátásuk szerint a tó üledékében található foszfortöbblet vezethetett az említett algavirágzás kialakulásához.

Egyetértett azzal, hogy a Balaton életében fontos szerepet betöltő nádasok aránya évről évre csökken, azonban alapvetően nem ez az, ami hatással van vagy lesz a tó vízének a minőségére.

Vagyis az egyetlen megoldás, ami már a múltban is működött: a tápanyagterhelés csökkentése,

még akkor is, hogyha a belső források, azok ott vannak – emelte ki Somogyi Boglárka. Kezdve a horgászati etetőanyagok átalakításától a bemosódások kezeléséig, minden intézkedésnek azt kell célznia, hogy csökkenjen a tó foszforterhelése, a külső tápanyagok bejutása a vízbe – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely a német EP-kampányról: ne mondjunk semmit, de úgy, mintha mondanánk valamit
aréna

Prőhle Gergely a német EP-kampányról: ne mondjunk semmit, de úgy, mintha mondanánk valamit

A német politikának most nincs olyan egységes víziója, mint az ország újraegyesítésekor volt, ráadásul a politikusainak Európáról sincs kiforrott elképzelése – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója beszélt a német gazdaság gondjairól, az AfD karanténjáról és a kormánykoalíció széthúzásáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.24. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
Súlyos a munkaerőhiány Magyarországon - Miért ilyen nagy a gond?

Súlyos a munkaerőhiány Magyarországon - Miért ilyen nagy a gond?

Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. május 24. 10:12
×
×
×
×