INFORÁDIÓ
2022. szeptember 25. vasárnap
Eufrozina, Kende

balatoni limnológiai intézet

somogyi boglárka

algásodás

foszfor

Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.

Egy dolog már biztos a mértéktelen balatoni algásodással kapcsolatban

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt

A Balaton algásodásának okait keresik a hidrobiológusok és más tudósok egy háromnapos tihanyi konferencián. A Balatoni Limnológiai Intézet főmunkatársa az InfoRádiónak azt mondta: az már biztos, hogy a méreganyagokat termelő faj elszaporodásához szükséges foszfor nem külső forrásból kerül a tóba, és a felmelegedésnek is nagy hatása van az úgynevezett algavirágzásra. Somogyi Boglárka arról is beszélt, hogy a Balaton partjának ma már mindössze 20 százaléka tekinthető természetes állapotúnak, mert a többit beépítették.

A nyár végeztével az algák mennyisége is lecsökkent a tóban, és az esetleg problémákat okozó nyári algafajokat felváltották az ősziek, amelyek ártalmatlanok. A cianobaktériumok közül ugyanis csak egyes nyár fajok képesek toxintermelésre. Jövő nyáron viszont ismét lehet a fonalas kékalgák jelenlétére számítani, ezek a 70-es, 80-as évek óta rendszeresen visszatérnek. A jelenlétük nem gond, amíg nincsenek túl sokan.

Az algák szaporodását elsősorban a szervetlen növényi tápelemek befolyásolják leginkább, köztük is a foszfor. Ha ez elegendő mennyiségben áll rendelkezésre a vízben, és megfelelőek a körülmények – meleg van, nyugodt a víz –, akkor az algák nagy mennyiségben képesek elszaporodni – magyarázta az InfoRádióban Somogyi Boglárka vezető algológus.

Kell-e tenni valamit az algák ellen, vagy a tó „megoldja”?

A Balatoni Limnológiai Intézet főmunkatársa felidézte: a Balatonnak volt már egy olyan időszaka az 1980–90-es években, amikor az algák szaporodásához szükséges foszfor külső forrásból származott. Akkoriban nagyon sok vízminőség-védelmi intézkedést valósítottak meg, amik mind-mind a külső terhelés csökkentésére irányultak. Ez hatékony volt, megjavult a tó vízminősége.

Most azonban egy új jelenséggel állunk szemben – tette hozzá –, ami 2019-ben kezdődött és egy váratlan, nagy „algacsúcsban” bontakozott ki. A limnológus szerint most mások az okok, mint a 80-as, 90-es években voltak, vagyis nem egy külső, hanem egy belső terheléssel szembesültek, ez pedig az üledék. Ez a fürdés és az ivóvízkivétel miatt lehet probléma, elsősorban a nyugati, Keszthelyi- és Szigligeti-medencében.

A megváltozott környezetet még vizsgálják - ha kutatásokkal, adatfeldolgozással tisztázzák, milyen körülmények, fizikai és kémiai paraméterek teszik lehetővé a belső terhelés elszabadulását, akkor derül ki, hogy lehet-e tenni a helyzet javítása érdekében.

Leállt a vízrétegek keveredése

A 2019-ben kezdődött jelenséget illetően három tényezőt érdemes megemlíteni.

Az első és legfontosabb a vízhőmérséklet, ugyanis meleg időszakról volt szó. A második fontos tényező a magas vízállás, a magasan tartott vízszint. A Balatoni Limnológiai Intézet feltételezése szerint e kettő eredője lehetett az, hogy egy erős hőmérsékleti rétegzettség alakulhatott ki a Balatonban, megakadályozva azt, hogy a víz keveredjen.

Ehhez járulhatott hozzá a feltételezések szerint egy harmadik hatás, mégpedig az, hogy sötét volt az üledékfelszínen, így az algák ott nem tudtak fotoszintetizálni és elfogyott az oxigén. „Egy jól ismert limnológiai folyamat révén ennek lett az eredménye, hogy az üledékből a foszfor képes volt kiszabadulni magába a vízoszlopba” – magyarázta.

A körbeépítettség sem segít, hiányoznak a természetes partszakaszok

Somogyi Boglárka arról is szót ejtett, hogy becslések szerint a Balaton partvonalának mindössze körülbelül 20 százaléka – lehet, hogy már kisebb is ez az arány – tekinthető természetesnek vagy természetközeli állapotúnak. Ezt nagy problémának tartja, amivel jelen pillanatban ugyan együtt kell élnünk, de szerinte lehetne egy olyan irányt képviselni, amelynek során

renaturalizálnánk a partokat, fövenyes részeket kialakítva.

Kiemelte: egy tó életében nagyon fontos a parti zóna is, nem csak a nyílt víz, és minél természetesebb az állapota, annál jobb.

Az interjút teljes hosszában alább meghallgathatják.

Nyitókép: MTI/Varga György

Kapcsolódó hang

Tihanyi hidrobiológus konferencia – Somogyi Boglárka limnológus
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018