A Science című folyóiratban publikált tanulmány leszögezi, hogy több fontos befolyásoló tényező is mérhető volt a vizsgálat során: így vitathatatlan a jó iskolai előkészítés, az alsó tagozatban megszerzett tudás, a szójátékok vagy a számolással kapcsolatos játékok szerepe, ám mindenképpen a jó "otthoni tanulási környezet" a döntő.

Edward Melhuish, a Londoni Egyetem professzora vezette azt a felmérést, amelynek során a kutatók a vizsgálatban résztvevő gyerekek 3-4 éves korától követték végig fejlődésüket 10 éves korukig. A szülőkkel készült interjúkból leszűrték, hogy mennyit és hogyan foglalkoztak a gyerekekkel: mennyit olvastak nekik, mennyit énekeltek és játszottak számokkal, formákkal kapcsolatos játékokat.

Figyelembe vették a gyermek fejlődésére ható olyan tényezőket is, mint a gyermek neme, a szülők bevétele, foglalkozása és végzettsége.

"A végeredmény azt jelzi, hogy az otthoni tanulási környezet, valamint az iskola előtti foglalkozás és az alsó tagozatos képzés hatása külön-külön mind jelentős hatással bírnak" - mondta a professzor, aki ugyanakkor kiemelte, hogy az anya képzettsége van a legnagyobb hatással a gyermek későbbi tudására.

Több példa mutatta, hogy az édesanya alacsonyabb képzettsége nagyobb befolyású volt, mint a jó tanulási környezet más tényezői, viszont nagyon kevés jól képzett anya, illetve szülő esetében fordult elő, hogy nem volt képes megteremteni gyermekének a jó tanulási környezetet.

A BBC hírszolgálata által bemutatott tanulmány a kínai példát hozta fel modellként, ahol komoly erőfeszítéseket tesznek az iskolába kerülés előtti fejlesztés színvonalának emelésére az ország gazdasági előrejutásának érdekében.