A parlamenti választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjeire, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra.

Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (oevb) április 17-én és 18-án meghozták az egyéni választókerületek választásának eredményét megállapító határozataikat, ezek közül legkésőbb a Zala vármegyei 3. számú országgyűlési egyéni választókerületi eredményt megállapító határozat emelkedett jogerőre, április 29-én, szerdán.

A területi választási bizottságok is meghozták az országos listás választás területi részeredményéről szóló határozataikat, amelyek ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) pedig még április 18-án kiállította a levélben leadott listás szavazatok megszámlálásáról készített jegyzőkönyvet. E szerint

• a legtöbb érvényes levélszavazatot a Fidesz–KDNP listája kapta, 282 666-ot,
• a Tisza Párt listája 46 363-at,
• a Mi Hazánk Mozgalom listája 4859-et,
• a Demokratikus Koalíció listája 1176-ot,
• a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listája 531-et.

Az NVI nyilvántartása szerint 494 244 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékén, a levélben leadott szavazatok megszámlálásáról kiállított jegyzőkönyv szerint az NVI-hez 356 332 szavazási irat érkezett vissza határidőben, ebből érvényes 337 439 volt, ami a beérkezett szavazási iratok 95 százaléka. Az érvényes szavazási iratokból 1217-ben nem volt szavazólap. Összesen 336 222 szavazólap volt a visszaérkezett érvényes szavazási iratokban, és érvénytelen volt 627 szavazólap, így az érvényes szavazólapok száma 335 595.

A levélszavazatokat először a gyors eredménymegállapításért beszkennelték, majd az NVI a szavazólapokat kézzel is megszámolta.

Miután valamennyi jegyzőkönyv az NVB rendelkezésére állt, a testület szerdai ülésén egyhangú döntéssel megállapította az országos listás eredményét, a testület tagjai pedig aláírták az erről szóló jegyzőkönyvet.

Az országos listáról kiadható 93 mandátumnál az országos listákra leadott voksokat (a Magyarországon, illetve levélben leadottakat) és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát (ez most 318 337 szavazat volt) nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a 10 százalékot nem érte el (636 674 szavazat).

Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegezték az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, valamint az összes töredékszavazatot, majd ezt elosztották 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztották néggyel. Az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amellyel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthattak volna. Ez most 26 712 szavazat volt, azonban ezt a szavazatszámot egyik nemzetiségi lista sem érte el, így kedvezményes mandátumot sem tudott szerezni. A választáson listát állító 12 nemzetiségi önkormányzat így szavazati joggal nem rendelkező szószólókat küldhet az Országgyűlésbe.

Az NVB megállapította: a küszöböt a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) listája, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös listája, valamint a MI Hazánk Mozgalom listája érte el, ezek a pártok részesülhettek az országos listás mandátumokból.

A pártlistákra leadott összes érvényes szavazatszám 6 324 862 volt.

A Tisza Pártnak összesen – a töredékszavazatokkal együtt – 4 750 673 szavazata volt, a Fidesz–KDNP-nek 4 440 872, a Mi Hazánk Mozgalomnak 703 624.

A pártlisták között 93 országos listás mandátumot osztott ki az NVB, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett d'Hondt-módszer alapján.

Ennek során előbb egy táblázatot készítettek, a táblázatnak 93 sora volt, mivel ennyi országos listás mandátumot kellett kiosztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntették fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább.

A mandátumokat úgy osztották ki, hogy megkeresték a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez megtalálható volt, az a lista kapott egy mandátumot. Ezután megkeresték a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatták, amíg ki nem osztották az összes mandátumot.

Az NVB ezen módszer alapján a Tisza Pártnak 45, a Fidesz–KNDP-nek 42, a Mi Hazánk Mozgalomnak hat országos listás mandátumot tudott kiadni.

Ezt követően az NVB összevetette az országos listákon szereplő, illetve az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltek neveit, és ennek alapján állapította meg, mely képviselők kaptak mandátumot az országos listáról, a listán szereplő sorrendben (azok a jelöltek, akik egyéni választókerületben mandátumot szereztek, az országos listán nem juthatnak mandátumhoz).

Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen egy napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.